Antropologia

(gör.) a. m. embertan, tehát voltaképen ama tudományok összesége, melyek az emberre vonatkoznak; ide tartoznának tehát a természettudományok nagy részén kívül majdnem mind a szellemi tudományok, v. legfontosabb részeik, mint amelyek csak az emberrel foglalkozhatnak. Ily értelemben használja tényleg a szót némely német filozófus. Általánosabban elterjedt nemzetközi értelme a szónak azonban szűkebb s csak azokat a tudományokat foglalja egybe, melyek az embert természetrajzi szempontból vizsgálják, de azoknak is főleg ama részeit, melyek az emberi nem változatosságát térben és időben, a különböző fajokban és időbeli fejlődésében tekintik. Innét van, hogy az antropológia nem egy meghatározott tudomány, hanem több tudománynak egyvelege, hogy határai ingadoznak, hogy más-más tudósok más-más kutatásokat foglalnak e név alá össze. Némi felsorolása a legfőbb, antropológiaiaknak nevezett vizsgálatoknak ad majd képet e tudományról. Az A. foglalkozik az ember testével, de nem úgy mint az anatómia v. fiziologia, mely az ember testének általános sajátságait és törvényeit vizsgálja, hanem úgy, hogy főleg faji különbségeit nézi, amint leginkább a haj, a szemek, a bőr színében, a csontrendszer sajátosságaiban nyilatkoznak. Egyik legfontosabb része a koponyatan (kraniologia). Látnivaló, hogy az A. itt érintkezik az etnológiával. Nagy szerepet visz a testrészek mérése, rajzolása, a mérés kiinduló pontjainak megállapítása stb. (kraniométria, koponyamérés stb.). Az A. foglalkozik az ember lelkével is, de ismét máskép, mint a lélektan, főleg a népek különböző lelki tulajdonságait véve tekintetbe, mely ágát népek lélektanának (Völkerpsychologie) nevezték a németek. De leginkább azokat a kutatásokat nevezték antropológiaiaknak, melyek az ember származását, első föltünésétől fogva a földön, rokonságát az állatországhoz, a fajok és népek keletkezését, vándorlásait, keveredéseit tárgyalják. Itt legnagyobb fontosságuak a diluviális és barlangleletek, a cölöpépítmények, egy szóval a történetelőtti (prehisztorikus) kutatások. (L. Topinard Antropológiáját, mely magyar fordításban is megjelent.) Az A.-nak óriási irodalma van, melyben Darwin, Lyell, Quatrefages, Lubbock, Hovelaque, Tylor, Joly, Virchow művei kimagaslanak. Bertillon (1884) szerkesztett egy nagy antropológiai lexikont francia nyelven. Nálunk főleg Pulszky Ferenc, Török Aurél stb. foglalkoznak antropologiai kutatásokkal. Több antropologiai folyóirat jelent meg: Revue d"Anthropologie (1871 óta, Broca), Archiv für A. (1866 óta) stb. Nagy antropológiai társaságok állanak fenn Münchenben, Berlinben, Bécsben. Időnkint nemzetközi kongresszusokat is tartanak: Congres international d"anthropologie et d"archéologie préhistoriques.

Forrás: Pallas Nagylexikon