Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Antropozófi... ----

Magyar Magyar Német Német
Antropozófi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Antropozófiai nevelés

=> Rudolf Steiner, az antropozófiai nevelési elmélet megalapozója ( antropozófia, => Waldorf-pedagógia) abból a felfogásból indul ki, hogy az ifjú embert nem az áll., a társ., egy meghatározott szakma szükségletei, hanem a saját individuális képességei és fejlődési lehetőségei, életkoronként változó testi, lelki és szellemi szükségletei szerint kell nevelni. Továbbá: "Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélőerejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. . A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk. És őket is a keresők útjára kell vezetnünk." (Gesammelte Aufsätze zur Kultur- und Zeitgeschichte 1887-1901. Dornach, 1989.) A szabadon kibontakoztatott individuum hozza az emberi társ. számára is a legnagyobb valóságos hasznot. "Ne azt kérdezzük: mit kell az embernek tudnia, mire kell képesnek lennie a fennálló szociális rend számára, hanem: mire van hajlama az embernek és mit lehet belőle kibontakoztatni?" (Aufsätze über die Dreigliederung des sozialen Organismus und zur Zeitlage 1915-1921. Dornach, 1982.) Ezzel az embertan (a komplexen értelmezett ped.-i antropológia) válik a gyakorlati ped. számára legfontosabb tud.-nyá, alapvető kiinduló és tájékozódási ponttá. Steiner idevonatkozó felfogását elsősorban a stuttgarti, első Waldorf-isk. ( Waldorf-pedagógia) tanárai számára tartott kurzusain (1919-1924) fejtette ki. => Jean Piaget, ill. => Karácsony Sándor későbbi munkáihoz hasonlóan már ekkor leírja a gyermeki fejlődés egymásra következő fokozatait és ezek jellemzőit, a hozzájuk való nevelői viszonyulás módját. A Waldorf-ped.-ok ezt a hagyományt folytatva máig a fejlődés változó szükségleteihez szabott oktatás kiművelésén fáradoznak. A steineri pszich.-nak és fiziológiának megfelelően, melyek az idegrendszerhez kötött kognitív folyamatok mellett a lelki élet "álmodó" és "alvó" elemeit is tekintetbe veszik, egyensúlyi állapotot igyekeznek létrehozni a gyermek gondolkodásbeli, művészi (érzelmi) és gyakorlati (akarati) tevékenységében. Az érzéki észlelés steineri teóriájának megfelelően (érzékeléstan) alapvető jelentőséget tulajdonítanak az érzékelő tevékenység ápolásának különösen kisgyerekkorban (óv.-sok,. kisisk.-sok) és a gyógyped.-ban. Az érzéki észlelés, tapasztalás fontosságának tulajdonított szerep teszi szkeptikussá a Waldorf-ped.-okat az elektronikus médiákkal szemben, melyeknek érzékszervi értelemben dezorientáló, valamint a belső és külső tevékenységet bénító hatásától, ameddig csak lehetséges, meg szeretnék kímélni a gyereket. Az elterjedt előítéletekkel szemben azonban az antropozófiai neveléselmélet se nem modernizációellenes (civilizációellenes), se nem tud.-ellenes ( antropozófia). Nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy előítélet nélküli személyes utat nyisson a gyerekek és az ifjak számára a különféle kultúrák, világképek és tud. módszerek megismerésére. Hangsúlyozottan tiszteletben tartja a diákok és szülők vallásos és egyéb meggyőződését, az eltérő nemzeti kultúrák sajátosságait. A Waldorf-isk. nem világnézeti isk., módszerbeli sajátosságai különböztetik meg más isk.-któl - hangsúlyozza Steiner az első isk.-t megnyitó beszédében, majd 1922-ben Oxfordban a Waldorf-isk.-t bemutató kurzuson. (Die geistig-seelischen Grundkräfte der Erziehungskunst. Dornach, 1981.) A steineri ped.-i antropológiából levezetett didaktikai és okt.-metodikai alapelveket az elmúlt évtizedekben mintegy hatszáz könyv és számtalan cikk, tanulmány írta le, részletezte. Az Erziehungskunst (Nevelésművészet; Stuttgart) c. folyóirat folyamatosan számol be az újabb publikációkról és fejlesztésekről. - Ir. Bohnsack, F.-Kranich, E.-M.: Erziehungswissenschaft und Waldorfpädagogik. Weinheim und Basel, 1990.; Kiersch, J.: Die Waldorfpädagogik. Stuttgart, 1990.; Steiner, R.: Allgemeine Menschenkunde als Grundlage der Pädagogik. Dornach, 1992.

Vekerdy Tamás

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is