Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Antwerpen... ----

Magyar Magyar Német Német
Antwerpen... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Antwerpen

(franc.: Anvers, spany.: Amberes). 1. A belga királyság egyik tartománya, régen őrgrófság, É-ról hollandiai Észak-Brabant, DK felől Limburg, D-en Brabant s Ny-ról Kelet-Flandria határolják. Ter. 2832 km2, (1889) 687,699 lakossal. 3 járása van: A., Mecheln és Turnhout. Földje sík és a Campine-t kivéve termékeny. Főfolyója a Schelde, mely hajózható, mellékfolyója a Rupel, melynek csatornája Brüsszellel és Löwen-nel köti össze. Az éghajlat szelíd, de nedves és változó. Ló és baromtenyésztése virágzó.

2. A kerület fővárosa (régebben Hantwerpen), egyszersmind főerőde s a királyság legjelentősebb tengeri kikötője (lásd Antwerpen mellékelt topográfiai térképét), a tengertől 85 km., Brüsszeltől 39 km. távolban a Schelde jobb partján az É. sz. 50° 13" s Greenwichtől 4° 23" 45" K. h. alatt fekszik néhány m.-rel a tenger színe felett tágas, termékeny síkságon. Az erőd sáncai 144 km2 területet zárnak körül, a város nagyobb része az erődön kívül terül el. (1891) 238,788 lak. s a külvárosokkal együtt 300,000 lak. A régi város házai a megerősített vár körül feküdtek. A város fokozatos nagyobbodása következtében az erődítvényeket ismételve átalakították s kiszélesbítették. A.-nak összesen 53 kisebb-nagyobb erődje van. A régi erődítések ledöntése s új erődítési munkálatok létesítése következtében a város jelentékenyen megváltozott. A régi várművek helyét boulevardok foglalják el; boulevard vezet az újabb városrészekbe is; a régi városrészek összezsúfolt épületei közt is széles, egyenes utcákat törtek. A város közepén van két nyilvános liget, botanikus- és állatkerttel, úgy ezek, valamint a tereken levő kisebbszerű parkok stb. is nagyban emelik a város külső csínját. A.-nak aránylag igen sok emlékoszlopa van, közöttük Massys, Rubens, Van Dyck, Teniers, Jordaens, Leys festőművészek, Conscience és Van Rijswijck, a «Brabançonne» költőjének, szobra, továbbá I. Lipót, Carnot tábornok és még mások (összesen 18) emlékszobra. Templomai között kiemelendők: székesegyháza (Notre-Dame) a XIV. századból. Belsejében vannak Rubens, Murillo festményei. A gótstílű Jakab-templom (St. Jacques) a rokokó stílben épült Rubens család kápolnájával és sírboltjával; említésre méltó még a kapucinusok kis temploma, melyet 1589. építettek, Van Dyck és Rubens képei ékesítik. A legrégibb épületek egyike a Schelde mellett épült régi vár, mely egyidőben az inquizició székhelye volt, újabban pedig a régiségek múzeumává rendezték be. Jelentékenyebb épületek még a városháza, a Hansaház (XVI. századból), az új börze, a Banque nationale, Palais de justice, Athénée Royal, a királyi palota, a Rubens-ház, a Théâtre royal és a Théâtre national. Számosak A.-ben a tudományos, művészeti és jótékonysági intézetek és egyesületek. Ezek közt jelentékenyek az új múzeum, több mint 1000 (nagyobbára antwerpeni művészektől való) olajfestménnyel, szoborművekkel és metszvényekkel, Rubensnek számos műveivel; a Plantin-Moretus múzeum számos műkinccsel; az ipar-, kereskedelmi és etnográfiai múzeum s a régészeti akadémia. Az iparágak közül kiemelendők: a szeszgyártás, sörfőzés, gyémántköszörülés, szivargyártás, cukorfinomítás, gyertyagyártás stb. A századok óta virágzó kereskedelem a XVII. században egyszerre megsemmisült annak következtében, hogy a németalföldiek a Schelde torkolatait elzárták, s csak az utolsó három évtizedben vett újra nagyobb lendületet. A. most Európa elsőrendű kereskedő városa, versenyez Hamburggal. Főleg a behozatalban mutatkozik rendkívül élénk forgalom. A behozatali cikkek: búza, főleg a dunamelléki országokból, Dél-Oroszországból és az angol Indiából; rozs, árpa, zab, kukorica Uruguayból; rizs, kávé, kakaó, cukor, húskivonat, disznózsír. A kivitel tárgyai nagyobbrészt belga terményekből állnak. Főbb kiviteli cikkek: nyers répacukor szesz, pálinka, továbbá a gyémántköszörülő műhelyek termékei, dohány, szőnyegáruk, cement, dinamit, gépek, vasúti sínek, vasrudak, üveg-, agyag- és porcellánáruk stb.

Története

A. története messze visszanyúlik egész a VII. századba. A VII. század közepe táján itt épült Péter és Pál és Szt. Villibald temploma; a XI. században már Amsterdamnál is virágzóbb kereskedő város volt; 1315. felvétetett a Hansa-városok közé. III. Lajos halála után a város burgundi uralom alá került. Merész Károlytól (megh. 1477) Mária leánya kezébe ment át a birtok, ennek férje I. Miksa, főleg azonban V. Károly alatt, ki gyakran s szívesen tartózkodott A.-ben. A. a világ első kereskedő városává emelkedett, a lakosok száma meghaladta a 200,000-et. A kereskedelem mellett a művészet is virágzott, a festőművészek hírnevet szereztek a városnak az egész világon. A németalföldi szabadságharcban A. sokat szenvedett. A háború befejezte után sem emelkedett a virágzás ama fokára, amelyen előbb volt. 1792-ben az egész Németalföld s vele együtt A. is francia kézbe jutott. Napóleon, ki A. jelentőségét felismerte, 1803 július 21. kelt rendeletében A.-t Franciaország első hadi kikötőjének nyilvánította a nyugati partokon. A bécsi kongresszus Németalföldnek 1609 óta szétválasztott részeit orániai I. Vilmos uralma alatt egységes királysággá egyesítette. Az 1830-iki augusztusi forradalom ismét különválasztotta Belgiumot és Hollandiát. I. Lipót belga király kormánya alatt a város új lendületet vett s kereskedelme újra virágzásnak indult. 1894-ben Antwerpen városa világ-kiállítást készül rendezni. Nehogy pedig Brüsszel városa, mely szintén ily kiállítás tervével foglalkozott, kárt valljon a kormány és az illető testületek azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy mind a két városban egyszerre rendeznek országos kiállítást, a két várost pedig külön villamos vasút által összekötik, mely a látogatókat 10 -14 perc alatt egyik városból a másik városba fogja szállítani.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is