Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
anyagfilozófia, művészet Alapanyag, nyeranyag, segédanyagok. Esztétikai értelemben az a vizuális vagy (és) auditív érzéki formával rendelkező közeg, amelyben a művész alkotásái rögzíti (pl. kő, fa, fém, festék, zenei hang, leírt vagy kimondott szó, a mozgó emberi test stb.); az anyagszerűség kritériumai folytán a művészi alkotás egyik lényeges komponense. A műalkotásban feldolgozandó élettapasztalatok, élettények, tematikai motívumok, eszmei mozzanatok stb. összessége. A filozófia egyik alapvető kategóriája. A mindennapi életben anyagon valamilyen közvetlenül érzékelhető tárgyat v. tárgyakat értünk, a filozófia alapkérdésének - lét és tudat viszonyának - eldöntéséhez azonban olyan átfogó filozófiai fogalmat kell alkotnunk az anyagról, amely a tudományok valamennyi igazolt felfedezésével egybehangzó. E legáltalánosabb felfogásban anyag mindaz, ami az ember tudatától függetlenül, objektíve (objektív) létezik. Tehát az ember előtt is, az ember nélkül is van, akkor is létezett és létezik, ha nem érzékeli élőlény. Létezése nem az emberi tudattól függő, a tudat csak visszatükrözi a létező anyagi valóságot, maga is annak terméke. Az anyag magában hordja létének, mozgásának okait, anyagon kívüli erők nem léteznek. Az anyag létezésének legáltalánosabb módja a mozgás. A imaterializmus felfogásával ellentétben az idealizmus a szellemi, a tudat elsődlegességét és az anyag teremtett voltát (deizmus) hirdeti v. pedig a valóság megkettőzését (dualizmus). Ez utóbbi felfogás szerint az anyagi és a szellemi szféra párhuzamosan, egymástól függetlenül létezeti és létezik. Az anyag fogalmának értelmezése azért foglal el központi helyet a filozófiában, mert ennek alapján dönthető el, hogy mi az elsődleges a világban, hogy milyen irányelvekhez tartsuk magunkat tevékenységünkben, s mi ad lehetőséget arra, hogy meg is tudjuk változtatni a világot. Szerkesztette: Lapoda Multimédia KapcsolódásMaradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|
Magyar
Angol
Német