Anyós
népiesen napamasszony, a
családban a férj számára a feleségének, az asszony számára a férjnek az anyját
jelenti. A civilizációnak nagyon alacsony fokán álló népek, szinte kivétel
nélkül, határtalan ellenszenvvel vannak az anyós iránt, elannyira, hogy a férj
az anyósával, az asszony az apósával még csak nem is beszél. A műveltebb népek
vérébe is került ebből az ellenszenvből valami, de ezeknél legfeljebb csak
annyiban nyilatkozik, hogy az anyósokra csípős élcek ezernyi sokaságát
gyártották. Afrikában a kafferek, az amakozák, a maravik, a bogosz és szomál
törzsbeliek nagy kerülőket tesznek, elbújnak, ha véletlenül találkoznak az
anyóssal, vagy ha már sehogy se tudnak kitérni a találkozás elől, tenyerökkel
elfödik az arcukat s halálukig soha se ejtik ki az A. nevét. Az aszanti
négereknél vő és A. csak jókora távolságról beszélhetnek egymással s eközben is
kötelesek az arcukat elfordítani. Az abadee néptörzsbeli fiatal párok az
egybekelés után tüstént elköltöznek messze vidékekre, csakhogy ne
találkozhassanak az A.-sal. Hasonló szokások vannak Ausztráliában a mandánok
közt s az amerikai indus népeknél. É.-Amerikában a dakota-, asziniboine- és
omaha-indusoknál, Délamerikában a pampaszok lakóinál és araukán-indusoknál
ugyancsak tilalmas az A.-sal beszélni, a szemébe nézni v. a nevét kiejteni. Az
araukán-indus még beszélhet az A.-ával, de csak úgy, ha kölcsönösen hátat
fordítanak egymásnak. Az ázsiai osztyákok és kacsincsek is hasonló szokásoknak
hódolnak. Oka pedig eme néptörzseknél az anyós- és após-kerülésnek a legtöbb
etnográfus szerint a vérfertőzéstől való félelem.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|