Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Apáczai Cse... ----

Magyar Magyar Német Német
Apáczai Cse... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Apáczai Csere János

(Apáca, 1625. jún. 10.-Kolozsvár, 1659. dec. 31.): a XVII. sz. sokoldalú tudós m. pedagógia. Székely szabad paraszti családban született Erdélyben; a kolozsvári, majd 1643-1648 között a gyulafehérvári ref. kollégiumban tanult. Itt megismerkedett a ref. egyházon belül ekkor megerősödött puritánus áramlat egyházi és tanügyi reformterveivel, s e mozgalomnak élete végéig elkötelezte magát. 1648-1653 között hollandiai tanulmányúton volt: a franekeri, a leydeni, az utrechti, végül a harderwijki egyetemen végzett tanulmányokat. 1651 áprilisában itt avatták teológiai doktorrá.

Hollandiában megismerte a nyugati polgárosult társ. életét, műveltségét, tudományosságát, isk.-rendszerét, oktató-nevelési eszményeit; itt tájékozódott az ekkoriban zajló angol polgári forradalom eseményei felől is. 1651 szept.-ében feleségül vette Aletta van der Maet utrechti polgárlányt. - 1653-ban tért haza Erdélybe, s a gyulafehérvári kollégium poétikai osztályának tanára lett. Puritánus elvei miatt 1655-ben azonban szembekerült a kollégium vezetőjével, Isaac Basire-rel, (aki korábban a forradalomban kivégzett I. Károly angol király egyik udvari papja volt), s II. Rákóczi György (1621-1660) fejedelem - a mozgalom erősödésétől tartva - eltiltotta Apáczai Csere János t a fejedelmi pártfogás alatt álló kollégiumban a tanítástól. A kolozsvári ref. gyülekezet meghívására 1656 őszén átvette a kolozsvári - eléggé elhanyagolt - kollégium vezetését és rövid idő alatt azt magas színvonalúvá fejlesztette. De csak rövid ideig tevékenykedhetett: 1659 szilveszterén "szárazbetegségben", vagyis tüdőbajban meghalt. - Apáczai Csere János tevékenysége elsősorban arra irányult, hogy az erdélyi m. áll. műveltségi, közoktatási viszonyait - a fejedelemség helyzetének alapos ismeretében - megjavítsa, fejlődését előmozdítsa. Világfelfogására s ezen belül pedagógiai nézeteire - a puritanizmus tanai mellett - Descartes filozófiája gyakorolt nagy hatást, amellyel hollandiai tanulmányai alatt ismerkedett meg.

Kimagasló érdeme, hogy a XVII. sz. e jelentős eszméit és tudományos eredményeit magáévá tette, széles körű műveltségébe ötvözte, Erdélybe hazatérve minden erőfeszítésével képviselte, bennük találta meg nevelési koncepciójának elvi alapjait, és kísérletet tett az azokból eredő tapasztalatok gyakorlati pedagógiai megvalósítására is. Erről tanúskodnak művei. - A Magyar Encyclopaedia nagyobb részét hollandiai tartózkodása alatt írta, utolsó fejezeteit már itthon, 1654-ben. Az egész mű Utrechtben jelent meg 1655-ben, 1653-as évszámmal. Apáczai Csere János e könyvében a legfőbb tudományok egybefüggő, rendszerbe foglalt ismertetését adja m. nyelven. Már nem új jelenség, hogy 11 fejezetében egyenrangúan sorakoznak egymás mellett a hagyományos ismeretkörök és a természettudományok, ez már a korábbi enciklopédiákban (pl. Alstedt 1620-i művében) is így található.

Amiben új: a kötet felépítésének rendszere Descartes tudomány-elmélete alapján. A kötet anyaga ugyanis így tagolódik: a) Alapvetés (I-V. rész, toldalékkal): ismeretelmélet, matematika, geometria, mechanika, Descartes és Ramus művei alapján. E részben, amely az egész mű terjedelmének 22%-át teszi ki, fogalmazza meg Apáczai Csere János m.-ul elsőnek a materialisztikus kozmogóniát. b) Természettudományok (VI-VIII. rész): csillagászat, földrajz-fizika-kémia, biológia-fiziológia-pszich., állattan-növénytan-ásványtan, városépítés-mezőgazdaságtan. Az egész mű 50%-a ez, különféle szerzők alapján összeállítva, a csillagászati részben Descartes korpuszkuláris elméletét részletesen ismerteti. c) Humán tudományok (IX-X. rész): tört., erkölcstan-áll.-tan, isk.-szervezettan. Ez az egész mű 17%-át foglalja el. d) Teológia (XI. rész): a terjedelem 11%-a. Nem von le semmit Apáczai Csere János érdeméből, hogy a Magyar Encyclopaedia szövege nem önálló, eredeti alkotás, hanem Descartes, Ramus, Amesius és mások műveiből vett részletek szó szerinti v. rövidített fordítása. A rendszerbe foglalás, a szerzők kiválasztása, a fordítás Apáczai Csere János hatalmas teljesítménye. Emellett e mű a m. tudományos nyelv első nagy próbája, a m. tudományos szakirodalom első nagyszabású műve. Apáczai Csere János a kollégium legalsó, anyanyelvi osztályaiban kívánta alkalmazni enciklopédiáját. Ha e terve megvalósult volna, akkor széles körű, enciklopedikus anyanyelvi műveltségre építhette volna a kollégium a tanulók további, latin nyelvű tanulmányait. A kollégium középső és felső szintjén folytatott tanulmányoknak a korabeli tanügyi közvéleménnyel egybehangzóan, Apáczai Csere János szerint is latin nyelvűeknek kell lenniük, ezeken a tagozatokon m. nyelvű tankönyvet ő sem kívánt bevezetni. - A kor szokása volt, hogy minden újonnan kinevezett tanár beköszöntő előadást tartott a kollégium tanárai, diáksága és a meghívott vendégek előtt. 1653. nov. 11-én került sor Apáczai Csere János gyulafehérvári, "A bölcsesség elsajátításáról" (De studio sapientiae) c. tanári székfoglaló tanulmányának felolvasására. Ennek első részében a szerző áttekinti a tudományokat, a "bölcsesség" meghatározásából kiindulva ("értjük ezen a szón az egész műveltséget, az értelem tevékenységét és egyszóval az egyetemes enciklopédiát, vagyis azoknak a dolgoknak módszeres összefoglalását, amelyeket tudni szükséges"), s részletesen fejtegeti közöttük a matematika-geometria-mechanika helyét, szerepét és jelentőségét. A második rész a tudományok történelmének áttekintése a kezdetektől a XVII. sz.-ig, azt hangsúlyozva, hogy a fejlődés két legjelentősebb személyisége: Ramus s főként Descartes . E megállapításokból következik: korszerűsíteni kell a gyulafehérvári kollégiumi oktatást e legújabb tudományos eredmények alkalmazásával. Ezt fejti ki a harmadik rész, melyben Apáczai Csere János javasolja, hogy a Magyar Encyclopaediában kifejtett tervezethez hasonlóan szervezzék át a kollégiumi oktatást, hozzátéve a következő újítást: a latin, görög, héber és arab nyelvek megtanulása után a tanulók a következő tudomány-csoportok egyikét választanák további tanulmányul, a korábbiaknál sokkal alaposabban: retorika és tört., logika-metafizika, matematika-asztronómia-zene, fizika-orvostudomány, teológia és jogtudomány Apáczai Csere János e javaslata minden pozitívumával és negatívumával együtt a széles körű alapműveltség és a speciális szaktudományi képzés értékes újszerű szintézisét nyújtja. - Amikor Apáczai Csere János átvette a kolozsvári isk. vezetését, "Az iskolák szervezésének nagy szükségességéről" (De summa scholarum necessitate) címmel 1656. nov. 20-án tartotta tanári székfoglaló tanulmányának előadását. Ebben először az egyes isk.-típusok szerepéről, erdélyi helyzetéről beszélt. Rámutatott az erdélyi ref. isk.-ügy nagy hiányosságára: önálló anyanyelvi népiskolákat nem szerveztek a falvakban, ezért a nép széles tömegei tudatlanságban élnek. A falvak lakosságát sürgeti: szervezzenek minél több helyen népiskolákat! Megállapította, hogy számos latin isk. található Erdélyben, hiányzanak viszont az akadémiai osztályokkal teljes kollégiumok, így e latin iskolákban szerzett tudást nem lehet kiteljesíteni, csakis a teológiai tanulmánnyal. Szükséges volna, hogy a kollégiumokban matematikát, geometriát, asztronómiát, etikát, állattant, jogtudományt, orvostudományt, történelmet tanítsanak. Nem elég ugyanis, hogy az egyház számára képzett emberek kerüljenek ki a kollégiumokból, de "egyedül ezek az iskolák állíthatják az áll. kormányrúdjához a legkiválóbb állami vezetőket, legigazságosabb bírákat és a legbölcsebb tisztviselőket, akik alkalmasak az áll. igazgatására és kormányzására". Nagy hiányosság, hogy Erdélyben nincs egy., amelynek joga lenne doktori fokozatokat adományozni. Ezért kell az erdélyi ifjaknak külföldre menniük, ami sok nehézséggel jár, emellett a külföldi tanulmányút nagyon sok pénzbe kerül. Tanulmányának második részében Apáczai Csere János felsorolja az erdélyi ref. kollégiumok belső életében fellelhető legnagyobb problémákat, amelyeket véleménye szerint sürgősen orvosolni kell: a) A kollégiumok tanulóifjúságának jelentős hányada nem alkalmas a kollégiumi tanulmányokra: nem a tudományok szeretete vonzotta őket oda, ezért lusták, nem képesek fáradozni a tudás megszerzéséért. b) Kevés a kollégiumokban a jó tanár: sokan csak kényszerűségből vállalták el a tanárságot, hogy minél hamarabb felcserélhessék azt a jobban jövedelmező papi állással. c) A kollégiumok tanárait nem sokra becsülik, nincs tekintélyük a közösség előtt. (Apáczai Csere János másutt büszkén említi: neki is felkínáltak jól jövedelmező és nagy tekintéllyel rendelkező papi állásokat, de ő élete végéig az iskolában akar maradni.) d) Az iskolák belső munkáját ált. alacsony műveltségű kurátorok ellenőrzik: ők természetesen minden korszerűsítést elleneznek; az isk.-rektor hiába akar új tananyagot, tankönyveket, módszert bevezetni, a kurátorok a legtöbb helyen útját állják ennek.

Apáczai Csere János kolozsvári székfoglalójában egy korszerű erdélyi isk.-szerv. körvonalait vázolta fel: széles körű népoktatásra épülő, a polgári életben hasznosítható ismereteket nyújtó középszintű iskolák hálózata, amelyet a külföldi akadályokkal versenyképes, egyházi rangú erdélyi egy. tetőz be. - További művei: A Magyar logikátska 1654-ben jelent meg Gyulafehérváron; Ramus logikakönyve alapján készült m.-ul. E köt. függeléke a Tanács: ez Fortius Ringelberg 1529-ben megjelent De ratione studii c. művének kivonatolása magyarul. - A Philosophia naturalis. c. latin nyelven írt jegyzet - amely kéziratban maradt ránk - anyagát Kolozsváron adhatta elő, ebben is hű volt Descartes-hoz. A teológiai fejtegetésekbe ágyazott főfejezetek: Arithmetica, Geometria, Physiologia (azaz "testes dolgok"). - 1658 őszén nyújtotta át Barcsai Ákos (1610-1661) fejedelemnek Apáczai Csere János az Egy akadémia felállításának módja és formája c. tervezetet, amelyben egy erdélyi egy. megszervezését javasolja, részletes tananyag-koncepció és pénzügyi számítások kíséretében. - A zűrzavaros, háborús erdélyi belpolitikai események háttérbe szorították Apáczai Csere János nagy jelentőségű tervezeteit, s az illetékesek nem vették figyelembe javaslatait: még nem értek meg a feltételek az erdélyi isk.-rendszer külső kereteinek és belső életének ilyen nagyfokú, radikális átalakítására. Apáczai Csere János műveiben ugyanis már a polgárosult társ. korszerű nevelésügyének számos lényeges gondolatát, követelményét megpendítette, m. szerzőtől első ízben foglalva egy átfogó, egységes pedagógiai koncepció keretei közé. Apáczai Csere János életműve a m. nevelés-történelem., tágabban a m. művelődés-történelem. jelentős fejezete. Erdély oktatásügye - F. m.: Magyar Encyclopaedia. I-II. Logika és matematika. Kritikai kiadás. (Szerk. Lázár Gy.) Bp. 1959-1961.; Magyar Encyclopaedia. (Sajtó alá rend. Bán I.) Bp. 1959.; Apáczai Csere János válogatott pedagógiai művei. (Szerk. Orosz L.) Bp. 1956. - Ir. Horváth C.: Apáczai Csere János bölcsészeti dolgozatai. Bp. 1867.; Gyalui F.: Apáczai Csere János életrajzához és műveinek bibliográfiájához. Kolozsvár, 1892.; Stromp L.: Apáczai Csere János mint pedagógus. Bp. 1898.; Kremmer D.: Apáczai Csere János élete és munkássága. Bp. 1911.; Bán I.: Apáczai Csere János . Bp. 1958.; Orosz L.: Apáczai Csere János iskolaszervezeti reformjavaslatai. in: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Bp. 1960.; a Ped. Szle Apáczai-emlékszáma 1960-ban és 1975-ben; Mátrai L.: Apáczai Csere János helye az európai gondolkodás történetében. Ped. Szle, 1975. 10.; Mészáros I.: Apáczai Csere János és az enciklopedikus rendszertáblázatok. Ped. Szle, 1975. 10.; Uő: Apáczai Csere János . Az iskolaügy története Magyarországon. 996-1777. Bp. 1981. 332-347.; Uő: Egy régi álom mai tanulságai. Apáczai erdélyi egyetem-terve 1658-ból. Unió 1991. 4. 20-27.

Mészáros István

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is