Apafi-család

Erdély egyik legnevezetesebb családja, mert belőle származott az utolsó nemzeti fejedelem.

Eredetét rendesen Saroltáig, szt. István nővéreig viszik. Sarolta állítólag bizonyos Cornes Vilmoshoz ment másodszor férjhez. Ettől született Marhárd. Ennek fia Lőrinc (máskép: Bult), ki 5 fiút hagyott hátra. A legifjabb: Bethlen alapította a közös családot, kinek címerében szájában almát tartó koronás kígyó van. Bethlennek 3 fia volt: Péter, kitől az iktari Bethlen-ág származott, továbbá Olivér és Miklós. Olivérnek János nevű fia volt, kinek ilynevű fiát a nép iránt tanúsított jósága következtében Abá-nak neveztek. Ezen Aba vagy Apa János-nak fiai: György, Péter, Jakab és Miklós. Kettő magtalanúl halt el; Jakab a bethleni Bethlenek törzse volt. 1. Miklós atyja nevéröl az Apafi nevet vette föl és címerül, a kigyós Bethlenektől eltérőleg, egy karddal átszúrt sisakot, mely szőllőfürtökkel van beárnyékolva, kezdett használni. Ezen I. Miklóstól (a XIII. század végén) származnak az Apafiak. Miklósnak s bátyjának Jakabnak gyermekei 1305-ben a borgói, bethleni, ebesfalvi, keresdi, apanagyfalvi és terenai birtokokban ülnek. A XIV. században már nagy hatalmuk volt az A.-nak, kik birtokaikon kolostorokat is építettek és az udvarnál is befolyásra jutottak. Az Apafi név legelőször egy 1443-iki kegyelemlevélben fordul elő, melynélfogva 1443-ban Magyar Balázs erdélyi vajda, almakereki Apafi Mihály volt vajdának felségsértés miatt elkobozott jószágait visszaadja. 1552-ben III. A. Gergely Dobokamegye főispánja és Martinuzzi főudvarmestere volt; ugyanez mint fejedelmi tanácsos jelen volt János Zsigmond fejedelem kiséreteben, midőn az Székesfehérvárra ment, a török császár elé, Buda átadása végett Apafi István 1575-ben a fogarasi vár élelmezője és várparancsnoka, 1576-ban pedig követ volt Lengyelországban. Ebesfalvi A. V. Miklós 1590-1600-ig Küküllőmegyének főispánja volt. A XVII század elején e családnak nevezetes tagja volt II. A. György, az előbb említett A. Miklósnak fia Bethlen Gábor és I. Rákóczy György fejedelmek tanácsosa; meghalt 1633-ban. Ennek testvére, II. Ferenc Bátori Gábornak volt főudvarmestere. II. A. Györgynek fia volt III. Gergely I. Rákóczi György kamarása (megh 1637) és II Mihály (mint erdélyi fejedelem 1. Mihály). I. Mihálynak testvére volt A. István szolnokmegyei alispán, ki eleinte rendkivüli befolyást gyakorolt bátyjára, de később (állítólag a fejedelemné ármánykodásai folytán) 1673-ben saját testvére jószágainak elvesztésére itélte.

Forrás: Pallas Nagylexikon