Apátfalva

1. nagyközség Borsodmegyének szt. péteri jár., (1891) 1399 magyarajkú lak., postával, kőedénygyárral. Igen régi nevezetes helység. A község közelében a teljesen eltűnt Bél falu mögött volt a bél-háromkuti (apátfalvai) cisztercita rendű apátság (l. Apátfalvai apátság), a Bükk hegység orma alatt fakadó három forrás táján, melyek közt ma román stílű templom áll; e vidéket Böngér, Bors fia, Acsád és Edemen vezérek kun-palócai szállták meg s még a pogánykorra emlékeztetnek a Bélkő alatt fenmaradt Áldozókő és Hamuhegy helynevek. - 1750-ben több más helységgel A. is meg tagadta az urbéri tartozásokat s mintegy 400-an összegyűlve A.-n, erőhatalommal készültek ellenszegülni és csak akkor állott helyre a csend, amidőn lovas ezredet küldtek ellenük s a lázadók közül harmincnégyet vasra vertek s többet közülök felakasztottak. A most is fennálló román átmenetű stílű templom nevezetes műemlék. A.-nak van kénforrása, mely három forrásból ömlik, soha be nem fagy és köszvény ellen jó. A hegyben, melyből e források erednek, van egy barlang, melyből sajátságos gáz tör ki, mely néha a sötétben lángként világít. L. lpolyi, Arch. Közl. Vl. 44-59., Rupp, Magyarorsz. helyr. tört. II 42-53. - 2. A., nagyközség Csanád m. központi járásában, (1891) 1017 házzal és 5158 magyar lakossal; van itt posta, táviró és vasuti állomás: határa termékeny s marha- és a lótenyésztése virágzó; dohánybeváltó hivatal, gőzmalom, téglagyár is van itt. - 3. (Losonc-A.) kisközség Nógrádm. losonci járásában (1891) 777 tót és magyar lakossal, posztógyárral..

Forrás: Pallas Nagylexikon