Apocynum
növény
L. (növ.), a róla nevezett család
génusza, többnyire amerikai tejelő kórók v. félcserjék, átellenes, hasítéktalan
épszélű levelekkel, apró, harangalakú álernyős, vagy ágasbogas virágzattal és
szőrüstökös magvakkal. Plinius azt állítja, hogy a magva kutyát s minden
négylábú állatot meggyilkol; ezt jelenti a görög neve is. Az A. adrosaemifolium
L. virága halavány rózsaszín, a csövében ingerlékeny fogak vannak, melyek a
mézzel odacsalogatott bogarat megfogják (l. Bogárfogó növények). Gyökere
hánytató és hashajtó, tejnedve hólyaghúzó. Dísznövényül is ápolják. Az A.
cannabinum L. virága zöldessárga. Gyökerét vízkórság ellen nagyon dícsérik.
Tartós fehér háncsát selyemneműekre feldolgozzák, szövet-rece, kötél és más
szövet is lesz belőle (indian hemp), magva gyapjával vánkost töltenek. Az egész
növény forrázata barnára és feketére fest, s a tejéből külön fajta kaucsuk
lesz. Az A. venetum-ot L. (A. Sibiricum Pall.) a mediterrán vidéken, továbbá.
az A. Syriacum-ot Pall. Szibéria déli részén, a Kaspi tó környékén,
Turkesztanban, Taschkentben és Oroszország déli steppéin szintén termesztik,
szép fehér, nagyon finom selyemfényű háncsa van, melyet finomabb munkákra
szintén megszőnek vagy megkötnek. Az A. juventus Lour. Kokhinkhina felfutó
cserjéje, nagyra becsülik, mert azt tartják róla, hogy a gyökere az öreg
testnek fiatal erőt kölcsönöz.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|