Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Apollinaris... ----

Magyar Magyar Német Német
Apollinaris... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Apollinaristák

A IV. és V. században létezett eretnek-felekezet. A felekezet nevét szerzőjétől, ifjabb Apollinaristól kapta, ki Sziria laodikeiai egyházának lektora, utóbb áldozó papja és 362 óta püspöke is volt. Apollinaris Krisztus testére nézve állította, hogy az isten fia testét nem Máriától Ádám megromlott nemzetségéből vette, hanem az égből magával hozta, másrészt pedig az ó-pogány bölcselet nyomdokain haladva a lélekre nézve különbséget tett a lélek és szellem között. Azt állította, hogy az isten fia ugyan az emberi testet és a hozzá tartozó (állati) lelket magára vette, de az értelmes lélek helyét, mely pedig az embert tulajdonképpen emberré teszi - az istenség foglalta el. A Fiú isten megtestesülésének ilyetén értelmezését az egész egyház, úgy a keleti, mint a nyugati megtámadta, Bazilios nyssai és nazianzi Gregorios. Az apollinarizmust több zsinat is kárhoztatta, névszerint a 362-iki alexandriai, a 375-iki római és a 381-iki konstantinápolyi (II. egyetemes) zsinat; sőt 388, 397 és 428-ban császári rendeleteket is adtak ki ellene. Egyébiránt Apollinaris csak 375-ben lépett ki az egyházból, és miután külön egyházközséget alapított, 380 és 390 között igen éltes korában halt meg. Követői végső nyomait az V. században találjuk, melynek folyama alatt részint az egyház kebelébe visszatértek, részint pedig a monofizitákkal egybeolvadtak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is