Apor
Péter, a híres A. István
öccsének, Jánosnak fia. Közhivataloskodásában Háromszék főkirálybírája és
Küküllőmegye főispánja volt; de mint író lett nevezetessé. 1676 jun. 3-án
szül., a nagyszombati egyetemen 1695-ben nyert bölcsészettudori címet, egy
évvel rá jogtudorrá avatták fel ugyanott. I Lipótnak híve volt s mint ilyent a
kurucok több ízben zaklatták, jószágaiból kikergették, elfogták; 1706-ban
azonban, Lipót törvényellenes intézkedései és vezéreinek kegyetlenkedései
folytán az ellentáborba csapott át s e miatt Greven osztrák ezredes őt elfogta
és Brassóban két évig sanyargatta. A. ismét visszatérvén a császár hűségére,
1708-ban Háromszék főkirálybírája lőn, majd 1713-ban bárói rangot nyert.
1717-ben nagy szolgálatot tett hazájának, amennyiben a tatárbeütés alkalmából
erélyessége által elhárította a veszedelmet a Székelyföldről. A keleti dögvész
elől 1719-ben ősi fészkéből elmenekülvén, egy ideig Havasalföldön lakott, majd
ismét visszakerült Altorjára. 1747-ben a már igen hajlott korú férfi
elvesztette szemevilágát, miért is nagy munkáját ezentul nem sajátkezű
feljegyzéseiben folytatta, hanem íródeákjainak diktálta. Mint köztiszteletben
álló agg fejezte be 1752-ben eseményekben gazdag életét. Főműve, mely Erdély
XVIII. századbeli életét festi s e korra elsőrangú forrásmunkául szolgál, úgy a
politikai, mint különösen a művelődéstörténet szempontjából, e címet viseli:
«Metamorphoses Transsylvaniae, azaz Erdélynek régi, alázatos idejében való
gazdagságáról és mostani kevély, cifra, felfordult állapotjában koldusságra
változása. Mellyen, amint életében sohasem kapott, hanem Erdélynek régi
alázatos együgyűségében holtig megmaradott: úgy következő maradványainak örökös
emlékezetre írta le, Hazája felfordult állapotyán szánakozó igaz Hazafia és
gyökeres Székely B. Altorjai Apor Péter. Végezte pedig el munkáját 1736. és
életének 60-ik esztendejében Alsó Torjai udvar házánál.» Ezt s két latin művét
a M. Tud. Akadémia adta ki 1863-ban, Kazinczy Gábor által rendeztetve sajtó
alá, Cserey Mihály pótlékaival és megjegyzéseivel. Bizonyára egyéb művei is
maradtak Apornak, miket talán egy szerencsés véletlen napfényre fog hozni. Egy
kézirata, mely Erdély ősvadairól szól, Pétervárott van.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|