Aposztázia

(gör.). Háromféle A. van: 1. a keresztény hittől való elszakadás (apostasia a fide), vagyis a megkereszteltnek visszatérése a pogányságba (iszlám, zsidóság). Ha ez kényszer hatása alatt történik, mint a keresztények üldözése alkalmával nem egyszer megtörtént, «lapsus» vagyis visszaesésnek hívták, s az illetők nem aposztaták, hanem «lapsi»-k voltak. Az A.-ra szigorú büntetést szabott már N. Konstantinos, Valentinianos, Theodosios stb. Az egyház szigorú vezeklés után (mely néha 12 évig tartott) vette föl ismét őket. A mai disciplina szerint «excommunicatio s. Pontifici spec. mod. reserv.» az A. büntetése. 2. Az egyházi rendtől való elszakadás (a. ab ordine), ha valaki a magasabb egyházi rendből vissza megy a világi életbe: amivel, házasságkötés érdekében, nem egyszer valamely herezisbe való átmenet van egybekötve. Büntetése a püspöknek föntartott exkommunikáció. 3. A szerzetes rendből való kilépés (a. ab ordine), ha valaki ünnepies fogadalmat tett és elhagyja a szerzetes rendet. Büntetése szintén a püspöknek föntartott exkommunikáció; s azonkívül egyes szerzeteknek külön törvények szerint, másféle büntetéseik is vannak.

Forrás: Pallas Nagylexikon