Aposztázia
(gör.). Háromféle A. van: 1. a
keresztény hittől való elszakadás (apostasia a fide), vagyis a megkereszteltnek
visszatérése a pogányságba (iszlám, zsidóság). Ha ez kényszer hatása alatt
történik, mint a keresztények üldözése alkalmával nem egyszer megtörtént,
«lapsus» vagyis visszaesésnek hívták, s az illetők nem aposztaták, hanem
«lapsi»-k voltak. Az A.-ra szigorú büntetést szabott már N. Konstantinos,
Valentinianos, Theodosios stb. Az egyház szigorú vezeklés után (mely néha 12
évig tartott) vette föl ismét őket. A mai disciplina szerint «excommunicatio s.
Pontifici spec. mod. reserv.» az A. büntetése. 2. Az egyházi rendtől való
elszakadás (a. ab ordine), ha valaki a magasabb egyházi rendből vissza megy a
világi életbe: amivel, házasságkötés érdekében, nem egyszer valamely herezisbe
való átmenet van egybekötve. Büntetése a püspöknek föntartott exkommunikáció.
3. A szerzetes rendből való kilépés (a. ab ordine), ha valaki ünnepies
fogadalmat tett és elhagyja a szerzetes rendet. Büntetése szintén a püspöknek
föntartott exkommunikáció; s azonkívül egyes szerzeteknek külön törvények
szerint, másféle büntetéseik is vannak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|