Appert

1. Benő Miklós Mária humanista, szül. Párisban 1797 szept. 17. Eleinte alsóbb rangú katonák oktatásával volt megbízva, de egészen más tér az, melyen a humanizmus barátai előtt érdemet szerzett. Maga is fogságba kerülvén, alkalma volt megismerni a börtönrendszer hiányait, s ezentúl a foglyokkal való túl szigorú bánásmód, különösen az elkülönzési rendszer ellen intézte támadásait. Hazájában és külföldön sokat utazott a börtönök tanulmányozása céljából, s nézeteit az általa szerkesztett «Journal des prisons»-ban fejtette ki.

2. A. Félix Antoine, francia tábornok, szül. 1817 jun. 12. St-Rémy sur Bussyben (Marne), meghalt 1891 ápr. 12. Tanult St.-Cyrben és a törzskari iskolában. Kitűnt az isly-i csatában, mire a hadügyminisztériumba helyezték át. 1854-ben Krímbe kisérte Pélissiert, 1858-ban pedig Londonba. 1870. a második hadtest törzskari főnöke volt (Párisban) s 1871-ben elnökölt a Commune tagjai fölött ítélő haditörvényszékben. Toulouseban 1878-82. parancsnokolt, 1883-ban pedig kinevezték pétervári követté, mely állásban 1886-ig maradt.

3. A. Sándor Márton, francia szocialista, szül. Buryben (Oise) 1815 apr. 27. Paraszt szülőktől származott s Párisban mint gépész dolgozott. 1844. megindította a «L"Atelier» című lapot, mely népszerűvé tette nevét. Lelkesedéssel fogadta az 1848-iki februári forradalom kitörését s mint Louis Blanc ösmerőse s az ideiglenes kormány tagjaként, a nemzeti műhelyek fölállítására kiküldött bizottság elnöke lett. Egy hónappal később a nemzeti gyűlésbe választották. Résztvett az 1848 máj. 15-iki, a kormány és a nemzetgyűlés ellen tervezett merényletben, amiért hosszabb fogságra ítélve - feledésbe merült. Páris ostroma alatt (1870) a torlaszok emelésével megbizott bizottságban, később a párisi commune-fölkelésben is szerepelt.

Forrás: Pallas Nagylexikon