Apport

alatt általában kereskedelmi társaságoknál oly betétet értünk, mely nem készpénzben áll. Különösen részvénytársaságoknál az A. nagy szédelgésekre s visszaélésekre adott alkalmat az által, hogy az alapítók a részvényeseket a szó teljes értelmében kizsebelték, amennyiben értéktelen v. csekély értékű ily betéteiket aránytalanul magas árban a részvénytársaság nyakába sózták. Az újabb kereskedelmi törvények azért a lehető visszaéléseknek oly intézkedések által törekszenek elejét venni, amelyeknek célja az, hogy az illető betét átvételéhez s meghatározásához a részvényesek lehetőleg nagy számának hozzájárulása s beleegyezése szükséges. A magyar kt. szerint részvénytársaságoknál az ily betét, úgy annak értéke a tervezetbe felveendő (150. §); a betételnek végleges értékét pedig az alakuló közgyűlés határozza meg; meghatározván egyszersmind az átvett tárgyakért adandó részvények számát, vagy az árt, melyben a kérdéses tárgyak átvétetnek (156. §), úgy azonban, hogy a betéteknek a tervezetben megállapított ára felebb nem emelhető.

Forrás: Pallas Nagylexikon