Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Aprakszin... ----

Magyar Magyar Német Német
Aprakszin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Aprakszin

1. Matvejevics Fjodor gróf. Egyik legbefolyásosabb és legjelentékenyebb ember Nagy Péter környezetében. Szül. 1661., megh. 1728 nov. 10. Tatár nemes családból eredt. Péter cár tábornok-tengernaggyá nevezte ki s megalapítója volt az orosz tengerészetnek. A svéd háborúban Lübeker svéd tábornokot Ingermanlandban megverte, 1710. meghódította Vyborgot és a XII. Károly által előidézett török háború alatt a Fekete-tengeren parancsnokolt. 1713-ban a Finnország ellen intézett támadásban szerencsével és sikeresen működött a tenger felől és Svédországot a nystadti béke megkötésére kényszerítette, minek következtében Oroszország a keleti tengeri tartományok birtokához jutott. Később a cárt a Kaspi-tó mellett lakó népek és Persia ellen viselt hadjárataiban követte. Habár Péter reformjainak ellene volt is, oly nagy kegyben állt a cárnál, hogy kétszer (1715 és 1718) megválthatta magát a megvesztegethetőség és hűtlenség vádja alól, igaz, hogy mind a kétszer igen tekintélyes összeggel.

2. A. Fjodorovics István gróf, az előbbeni rokona. Szül. 1702. megh. 1758. Résztvett Münich alatt a törökök ellen viselt hadjáratban, hamarosan elérte a tábornoki rangot és esküdt ellensége volt az orosz udvarnál a porosz pártnak és Lesztok grófnak. 1757-ben mint tábornagy az orosz hadsereget Poroszország ellen vezette s aug. 3. Gross-Jägersdorf mellett győzött. Dacára e győzelemnek arra a hírre, hogy a cárné súlyos beteg, visszatért Oroszországba, hogy ennek halála esetében a trónörökös III. Péter szellemében járhasson el, aki II. Frigyes érdekeit képviselte. Miután azonban Erzsébet cárné felgyógyult, Besztusevet száműzték, A.-t pedig azzal a váddal, hogy II. Frigyes által magát megvesztegettette, hadi törvényszék elé állították, melynek ítélet-hozatala előtt azonban a fogságban meghalt. Az ő emlékére és az ő nevéről nevezték el 1891-ben az orosz uglicki (63. sz.) gyalogezredet. Életrajzát Batys-Kamenszkij írta meg az «Orosz vezérek életrajzai» című munkájában (Pétervár 1840-41.), a poroszországi hadjáratot pedig újabban Maszlovszkij.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is