Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Áprily Lajo... ----

Magyar Magyar Német Német
Áprily Lajo... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Áprily Lajos

Költő, műfordító, a Kisfaludy Társaság és az MTA l. tagja.

József Attila-díjas. Jékely Zoltán költő apja. 1899-ben családja Kolozsvárra költözött, tanulmányait ott folytatta a református kollégiumban és az egyetemen. Magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett.

1909 őszétől a nagyenyedi kollégiumban tanított. 1911-ben feleségül vette Schéfer Idát. Tanártársa volt Berde Mária és 1920 után Octavian Sireagut, aki később számos versét románra fordította. Néhány verse 1918-ban megjelent az Új Erdély c. lapban, itt használta először az Áprily Lajos nevet. Az Erdélyi Szemlében 1919 végén és 1920 elején megjelent öt versciklusból álló Falusi elégiában a falu képeit idézi elégikus hangon.

Ez a munkája megszerezte számára Reményik Sándor, Kós Károly, Sipos Domonkos barátságát, bekerült az irodalmi életbe. 1919 után a kollégium vezetőségével együtt felismerte azokat a feladatokat, amelyek elé az új helyzet állította: folytatni az anyanyelvi oktatást, továbbadni a nemzeti műveltség értékeit és megteremteni a román néppel való együttélés lehetőségeit. A kollégium 1923 nyarán Dijonba küldte francia nyelvtanfolyamra. Költeményei jelentek meg az Erdélyi Szemle, Pásztortűz, Napkelet, Vasárnapi Újság hasábjain és önálló kötetekben: neve Mo.-on is ismert lett. 1924-ben elvállalta Kolozsvárott az Ellenzék c. lap vasárnapi irodalmi mellékletének szerkesztését először Kuncz Aladárral együtt, 1925. ápr.-tól egyedül. 1925. szept.-ben visszatért Enyedre, de a mellékletet továbbra is szerk. 1926 őszétől a kolozsvári ref. kollégiumban tanított. 1926-ban a marosvécsi várban létrejött Erdélyi Helikon munkaközösség őt kérte fel hasonló nevű folyóiratának szerkesztésére. Ebben megkísérelte az erdélyi m. irodalmi egységfront megvalósítását. 1929 tavaszán lemondott a szerkesztésről és Budapestre költözött. Itt a Lónyai utcai ref. gimnáziumban tanított és a Protestáns Szemlét szerk.

Szerkesztő társa Ravasz László volt, reá az irodalmi rész irányítása tartozott. 1934. szept.-től a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatója volt. 1943-ban a zsidótörvényt nem volt hajlandó végrehajtani iskolájában, és lemondott állásáról. 1945-ben rövid ideig szerk. az Új Magyar Asszony c. lapot, utána visszavonult. A Visegrád melleti Nagyvillám-dűlő völgyébe költözött.

Brassó, 1887. november 14. ? Budapest, 1967. augusztus 6.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is