Aquitáni emelet

a geologiai harmadkor neogén, illetőleg oligocén szisztémájának legfelsőbb emelete, máskép felső oligocén. vagy alsó édesvizi molasse; Sotzka-rétegek-nek is mondják, mert a többek között Stájerországban Sotzka vidékén találni az A. igen gazdag flóráját; Leginkább édesvizi képződmények, de vannak tengeriek is. Kőzete homok, homokkő és márga, ritkán mészkő. Vezérkövületei Cerithium margaritaceum Brocchi, Melanopsis Hantkeni Hofm., Cyrena lignitaria Rolle, Pectunculus obovatus. Keveréke a tengeri és édesvizi faciesnek. Buda vidékén ide tartozik Török-Bálinton, aztán Buda-Eörs között a Kamaraerdő felé a homokkő, melynek Pectunculus homokkő ahelyi neve; Ipolyvölgy jobb oldala Helemba vidékén a homok sok pectunculussal. Igen nevezetes aquitánkorú terület a zsilvölgyi, melynek gazdag flóráját dr. Staub Mór «A Zsilvölgy aquitánkorú flórája» (Földtani Intézet Évkönyve VII. k. 6. füzet) írta le. Ide tartozik a zsilvölgyin kivül az esztergomvidéki barnaszén (Sárisáp, Csolnok, Mogyorós stb.), azután Veszprémmegyében a zsemlyei és szápári, Nyitramegyében a handlovai, Szerémmegyében a verdniki és Horvátországban a krapinai.

Forrás: Pallas Nagylexikon