Arab

néptörzs, mely az arábiai félszigettől vette nevét. Az A.-ok Arábián kívül a török birodalom valamennyi tartományaiban s kis részben az oroszok fenhatósága alatt levő Kaukázusban, nemkülönben Kelet-Indiában s a keletindiai szigeteken s végre Afrika északkeleti és déli részén el vannak terjedve s valaha Európa déli részét is bírták. Az A.-ok - nem a zsidók - az igazi semita tipusz képviselői. (Érdekes, hogy az egy istenben való hit [monotheizmus) a semiták közt: Mózes, Jézus, Mohammed útján fejlődött ki s tőlük terjedt szét a földön.) Arábia ős lakóit nem a semiták, hanem a hamitákhoz vagy kusitákhoz tartozó ádok és thamudok képezték, akiket a bevándorolt semita joktanidák és utóbb ugyancsak a semita izmaeliták meghódítottak; emez őslakók mai ivadékáúl lehet Dél Arábia úgynevezett. pária (alsórangú, szolgai) törzseit, t. i. az áhdámokat, safalikat, sumreket, zabiheket és ahlalhaikokat tekinteni, akiket a semita A.-ok egyenesen megvetnek s lenéznek. A hámita eredetű A.-ok testi jellegükre nézve is eltérők a semita A.-októl. Az előbbiek ugyanis sötét feketésbarna (de a négereknél, valamint az abissziniaiaknál és a szomáliknál mindig valamivel világosabb) bőrűek, orruk széles, nem görbült, de nem is belapított mint a négereké, szájuk igen nagy, de nem felduzzadt ajkakkal mint a négereké, fekete hajuk nem gyapjas mint a négereké, hanem göndör s lábikráik sem satnyák mint a négereké. Az utóbbiak, t. i. a semita eredetű A.-ok hosszúkás fejűek, görbült orrúak, fekete fürtös v. göndör hajúak, általában szőrösek, dús szakállúak, fehéres v. világosbarna bőrszínnel. A semita A.-ok feloszlanak: 1. a központi v. igazi A.-okra v. izmaelitákra, akik Arábia északi és központi részében laknak, és 2. a déli A.-okra (joktanidákra), kik Arábia déli részében laknak, nyelvök (himjári) az északi A.-okétól különbözik. Ugyancsak a déll A.-októl ered Abisszinia (Hábes) mai lakóinak egy nagy része (l. Abisszinia).

Forrás: Pallas Nagylexikon