Arab mézga

a latin elnevezés lefordítása (gummi Arabicum). Többféle akácfának (Acacia) belsejéből kiszivárgó bomlástermék, melynek a fa maga már hasznát nem veheti, de az ember hasznára fordítja. Neve a földrajzi elterjedésnek nem a legmegfelelőbb s inkább az arab kikötőkből való szállítástól ered. Eleinte az Acacia Arabica, Acacia Ehrenbergiana, Acacia Seyal, Acacia tortilis Hayne termékének tartották, de Schwerfurth közlése szerint a legjobb mézga nagyobbrészt az Acacia Senegalból való. Arábiából (Aden) ma csak keveset szállítanak; a legtöbbet Afrika északkeleti részéről: Egyiptomból, Nubiából, Abissziniából és Kordofánból, továbbá Somal partvidékéről, Tuniszból, Marokkóból, a Jóreménység fokától, meg a portugálok némely afrikai gyarmatáról, és pedig leginkább Marseille és Trieszt felé. Darabjai leginkább gömbölydedek, egész diónagyságúak, némelykor féregalakúak és sok hasadék van rajtok, könnyen törnek és egészen üvegneműek. A belső kéreg parenchimája és rostos sejtjei falának átalakulásából támadnak. Az A.-nak kereskedésben különböző fajtája van: kordofánmézga (a legjobb), senaar- és suakinmézga (Suakinból a Vöröstenger mellett), gedda mézga Gedda v. Jedda arábiai kikötőből, mórmézga Mogadorból Marokkóban. A két utóbbi hitványabb. Azt a fajtát, mely Levantén át kerül hozzánk, török mézgának, amelyet az indiai hajó hoz, indiai mézgának nevezik. Az A. már a régiek gyakori orvossága volt, ma csak mint ragasztó, burkoló szer v. más orvosság pótléka. használatos.; l. még Ákácfa, Ákácmézga és Szenegálmézga.

Forrás: Pallas Nagylexikon