Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
arábiai arabesque

Magyar Magyar Német Német
Arábia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Arábia

Ázsia délnyugati nagy félszigete. Az arabok Belad al-Arab-nak, Dsezireh al-Arab-nak vagy Dsezireh al-arab-nak, a törökök pedig Arabisztan-nak hívják.

Fekvése, határai; kiterjedése.

A. óriási félsziget amely ÉNy.-on Sziria és Mezopotámia felől nagy homokpusztákból áll és 3 oldalról tenger övezi. Alakja szabálytalan négyszög, amelynek K-i illetőleg ÉK-i oldalát a Persa-öböl és az Omán-tenger, déli oldalát az lndiai-oceán és Adeni-öböl, nyugati részét pedig a vörös -tenger mossa. Hosszabb tengelye 2500 km., a rövidebb pedig a Vörös-tenger és Persa-öböl közt 1000 km. Felületét Behm és Wagner beleszámítva a Szinai félszigetet, 3.156 558 km2-re becsülik. Észak felől nem vonható meg biztosan a határa; Abulfeda szerint ilyenül szolgál az Eufrát alsó folyása Balisztól kezdve; Burchhardt szerint pedig csak Anahtól kezdve.

Partok.

A 3700 km. hosszú partok a különböző helyeken nagyon kölönbözők. Nyugaton óriási korallzátonyok és számtalan apró sziget környékezi; délen igen magasak, ellenben keleten alacsonyak; csakis itt vannak valamivel mélyebben benyúló öblei.

Területe, hegyei.

A. óriási nagy kiterjedésű, középmagasságú fennsík, miként a Szahara, amely legnagyobb részében kopár síkságokból áll; ezek délen homokosak, északon kövesek. A fennsíknak kelet felé van a hosszabb lejtője. A kopár sivatagokat hegyekkel takart vidékek szakgatják meg, ahol víz van és a föld megmívelhető. A félsziget közepe, a tulajdonképeni Nedsd, ilyen természetű; ezt lakatlan homoksivatagok környezik, amelyek a Vörös-tenger közelében levő hegyek alkotta szegélyig nyúlnak. Ennek Ny-i lábánál van a Tehama, forró, homokos partvidék. A Nedsd, Arábia többi megmívelhető részeivel együtt a félszigetnek legalább felét, sőt majdnem 2/3-át teszik; egy harmada azonban lakhatatlan. A déli homokos szigeteket Dahnának, a nyugati és északi köves pusztákat pedig Nefudnak hivják. A homokrétegek vastagságát 120-180 m.-re becsülik; ezek alapja nagyobbára gránit, sok helyen bazalt és néhol mészkőréteg. A. hegyei közül a legjobban ismert az, amely a Vörös-tenger mellett húzódik el tőle 3 napi járásnál tovább soha el nem távolodván; e hegylánc az É. sz. 20 és 18° közt éri el legnagyobb magasságát, körülbelül 2500 m. Ettől a helytől délre a Bab-el-Mandebig a hegylánc széles fensíkká lesz, amelyet számtalan völgy tesz szakgatottá. A félsziget délkeleti végében emelkedik az Akhdar-hegység. Középen különböző, kevéssé ismert hegylánc takarja a Nedsdet. Medinától északkeletre van a Harras nevű vulkanikus vidék, amelyen azonban működő vulkán nincs. A hagyomány szerint a Harrat-en-Nar-nak még Omar khalifa idejében is volt kitörése.

A vádik.

A.- nak nincs egyetlen egy olyan folyója sem, amely vizét a tengerbe öntené. Aszirban, amint a félsziget legmagasabb részét nevezik, látták az egyedüli folyammedreket, amelyekben egész éven át vizet találhatni, de ezek is rövid keleti folyás után a homokban vesznek el. Ugyanez történik a Nedsdben eredő Aftánnal, amelyet az arab írók említenek. Nagy számmal vannak A.-ban, az esős időszakot kivéve, száraz medrek, a vádik; ezek közt a legjelentékenyebbek a Szirhan, amely a Hauránban (K.-Sziria) kezdődik és a Nedsdtől északnyugatra fekvő Dsuf oázisban ér véget; a Dauaszir, amely a kevésbbé ismert Aszir és a Nedsd délnyugati része közt szolgál közlekedő útul; er-Rumma a Vörös -tenger mellett elnyúló hegylánctól az Alsó-Eufrátig ér, beléje inindkét oldalról számos más vádi torkol.

Az éghajlat

A. egyes részeiben nagyon különböző. Jemen hegyeiben jun. közepétől szept. végéig, Hedsaszban dec.-ben, a keleti hegyekben nov.-től febr.-ig járnak esők. A danakon és nefudokon, meg a parti sikságon sokszor egész éven át nem esik egy csepp eső sem. Ugyane helyeken a forróság is a legnagyobb, augusztusban ritkán száll le nappal a 43° alá. A hegyes vidékeken hűvösebb az időjárás; Jemen egy részében a téli hónapokban fagyni is szokott. Legegészségesebb vidék a Nedsd, ahol A. forró szele a szám vagy szmum is elveszti erejét.

Fölosztás.

Természeti sajátságai szerint A.-ban a következő részeket szoktak megkülönböztetni: a) a Hedsasz a Vörös-tenger mellékének északi része, b) a Jemen a félsziget délnyugati szöglete, c) Hadramaut, d) Masrah, e) Oman, mindhárom az Indiai óceán partjain, /) Asza, a Persa-öböl mellett, végül a különböző nefudok és dánák a félsziget belsejében és északi részeiben és a Nedsd a középen. Ptolemaios 3 részre osztotta föl A.-t: A. petrea, A. deserta és A. felixre; az volt az, amely a Holt-tengertől délre és keletre fekszik; a II. volt a középső homokos rész és a III. a mai Hedsasz, Jemen, Omán és a Nedsd. Politikailag A. 3 országra oszlik: a) Ománra, amelynek szultánja Maszkatban székel; b) Nedsdre, amely A. középső részeit foglalja magában és Riadban székelő vahabita fejedelemnek hódol és e) a török szultánság területe, amely Hedsaszt és Jement foglalja magában és bár van török főkormányzója, aki Taifban székel, inkább csak névleges, mert a legnagyobb tekintélynek mégis a fősejk örvend Taifban. A Hedsasz és Jemen közt, valamint Hadramaut, Marah és Asza, végül a nefudok és danák apró, egymástól független részekre oszolnak, melyek csak az illető törzs seikjének tekintélyét ismerik ei. Aden 1838 óta angol birtok.

Termékek.

A. egykor tömjénjéről volt híres, de ezt nem maga termelte, hanem Abissziniából és Indiából kapta. Ma legértékesebb terméke a kávé, melyet főképen Jemenben termesztenek. A balzsamfa ugyancsak itt és Hedsaszben nő, a pamutcserje pedig Ománban. Elterjedtebb hasznos növények még a szőllő, akácfa, amelyből a gummit nyerik, a narancs-, füge-, barackfa, de mindenek fölött a mindenütt található datolyapálma, amelynek rendkívül sok a válfaja. Termesztenek ezenkívül Arábia termékenyebb részeiben rozsot, kukoricát és durrát is nagyobb mennyiségben. A. háziállatai szarvasmarha, juh, kecske, szamár stb.; vadak: az oroszlán, párduc, leopárd, sakál, gazella, stb.; de A. igazi állatai a ló és a teve, melyeket gonddal tenyésztenek, és amelyek legfőbb kincse a vándor araboknak. A legjobb fajtájú ló és teve hazája a Nedsd.

Ásványok.

A.-t az ókoriak aranyban, nemes ércekben és drágakövekben gazdag országnak tartották. Ma azonban mindennek nyomait sem találják. Kősót itt-ott bányásznak; Wellsted Ománban talált galenitet és rézérceket; ólomércet bányásznak Ománban, de mindezt nagyon csekély mennyiségben.

Lakosok.

A. lakói, az arabok (l. o.) közt két ágat lehet megkülönböztetni: a beduinokat, akik nomádok és állattenyésztők, és az al-el-madarokat vagyis házlakókat, akiknek állandó lakóhelyeik vannak és földmívelők. A fizikai sajátságaiban és nyelvében meglehetősen egységes arab népnek e két ágra való oszlását A. természeti sajátságai eléggé megokolják. Arabokon kívül nagyobb számban találni szerecseneket, banjánokat, indiai bevándorlottakat és zsidókat. Az ipar nagyon kezdetleges; a kereskedelem a banjánok kezében van. A beviteli kereskedelem főcikkei: vászon-, pamut- és selyemkelmék, fűszerek, cukor, tömjén és mirrha, vas-, acél- és réztárgyak, fegyverek és fényüzési cikkek; a kivitelé: kávé, datolya, állati bőrök és lovak. A lakosok számát 5 millióra becsülik, akik közül 1.500,000 a nomád. Nevezetesebb városaik Mekka, Medina, Maszkat, Taif, Dsidda stb. (l. ezekket).

Történelem.

A. a maga járhatatlan pusztáival nomád életet folytató lakosságával, alig hozzáférhető magas partjaival, a behatolást megkönnyítő folyók hiányában arra látszott kárhoztatva, hogy a világ többi részétől elszigetelt maradjon, Ennek dacára A. az emberiség fejlődésére rendkívüli hatást gyakorolt. Az arabok uralma Mohammed föllépte után csakhamar kiterjedt az akkor ismert világ felére, mindenütt mély nyomokat hagyva maga után. A bagdadi kalifátus elenyészte után e hatás rendkívül alásülyedt, de Afrika K-i és É-i részeiben az arab kultúra még máig is jelentékeny. Az arabok külső fényes történetében a tulajdonképeni A. vajmi csekély szerepet játszott. Ennek Mohammed előtt való történelme nagyobbára egyes mitoszokból vagy száraz genealogiákból áll, amelyekre némi világot csupán az újabbkori összehasonlító nyelvtudomány vétett. E hagyományok szerint az arab nép három törzsből áll; ezt a 3 törzset a következő nevekkel jelölik meg: aribah, a mutaáribah és musztáribah. Az első szerintök rég elpusztult, a második «tisztavérü arab»-ot jelent (ez Jemenben lakik), a harmadikat, melynek neve arab keveréknépet jelent, maaditnak is hívják, Hedsaszban székel. Fresnel az arab hagyományokból azt következtette, hogy kipusztult törzsnek utódai azok az arabok, akik Jemen és Omen közt laknak. Az ilyen népek történetírói a Mohammed előtt való időkről csak gyéren emlékeznek meg; így a « Királyok könyve» Sába királynő látogatásáról tesz említést, aki fővárosától, alkalmasint a Jemenben levő, későbbi Marebból indul el, hogy Salamon királyt meglátogassa. Nagy Sándort az A. ellen vezetendő hadjáratában halála akadályozta meg. Augustus császár 22-ben Kr. e. Aelius Gallust, Egyiptom prefektusát küldi A. ellen, s Aelius Mariaban (Mareb-en), a himiari királyok fővárosán túl Hadremantig nyomul előre. De A. függetlensége nagyjában megmarad. A kereszténység sem tudott mélyebb gyökeret verni A.-ban. Nagyobb világosság A. történetén csak Mohammed (l. o.) fölléptével ömlik el. De amint a kalifák győztes hadaik élén Ázsia, Afrika és Európa jelentékeny részeit bekalandozzák, A. népeinek élete ismét homályba borúl, a bagdadi kalifátus elenyészte után pedig A. története megint nem áll egyébből, mint az egyes harcias törzsek kűzdelmeiből. A XVI. században a törökök elfoglalják Jement, de a XVII. században ismét elvesztik. 1508-1659-ig Maszkat a portugálok fenhatósága alá kerül. A XVIII. században a vahabiták vetik uralmuk alá csaknem az egész Vörös-tenger mellékét. 1811-ben Mehemed Ali, Egyiptom pasája a Hedsászt és több parti várost hajtja hatalma alá. Azóta a török uralom, legalább névleg, A. keleti részeiben áll fenn, bár e névleges uralomért is folytonosan kell kűzdenie, miként az 1892-ki lázadás is mutatja.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is