Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
árad to diffuse
árad to emanate
árad to get up
árad to rush
árad to surge
árad az ara... to rush for...
árad belőle... to keep on ...
áradás flush
áradás gain of the...
áradás high water
áradás sweep
áradás swelling
áradat deluge
áradat flow
áradat flush
áradat flux
áradat freshet
áradat gush
áradat river
áradat stream

Magyar Magyar Német Német
árad & áram... fluten
árad (kavar... treiben
áradás Flußaustrit...
áradás Schwall (r)...
áradás & ár... Überschwemm...
áradat Schwall (r)...
áradat & öz... Flut (e)

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Arad

Szabad királyi város Aradmegyében, görögkeleti püspöki és megyei székhely, a Maros jobb partján, a budapest-aradi, arad-temesvári, arad-csanádi, körösvölgyi (Arad-Gurahonc) és arad-gyulafehérvári vasutak csomópontja, (1891) 42,052 lakossal, köztük 25,901 magyar, 5626 német, 7873 oláh, 1704 szerb; vallásra 21,799 r. kat., 9251 gör. kel., 1221 ág. ev., 3909 ref., 1030 gör. kat. és 4795 izr.; vasúttal, postával és távíróval. Belvárosra és 5 külvárosra oszlik; van sok csinos köz- és magánépülete, melyek közül kiemelendők a római katolikus, görög-keleti, református, lutheránus, görög-katolikus és zsidó templomok, a gimnáziumi (liceumi) épület, a püspöki palota, a díszes megye- és városháza, a színház, a Szabadságtéren az 1848-iki szabadságharc gyönyörű emléke (Zala Györgytől). Van légszeszvilágítása és lóvonatú vasútja. lntézetei közül nevezetesebbek a kir. főgimnázium és állami főreáliskola, a tanítóképezde, a görög-keleti szeminárium, a zene-iskola, magán leánynevelő intézet, kereskedelmi iskola, 2 községi polgári iskola, iparostanulói tanfolyam, a báró Orczy-féle, a Vásárhelyi-féle, valamint az ifjusági és tanári könyvtár, ez utóbbi a főgimnázium birtokában, és több művelődési és emberbaráti intézet.

Van több magyar, román és német nyelven megjelenő hírlapja, több jelentékenyebb könyvnyomdája, valamint könyv- és zeneműkereskedése is. A megyei törvényhatóságon kívül itt székel egy királyi tanfelügyelőség, egy kir. törvényszék, járásbíróság, sajtóbíróság, pénzügyi és kir. ügyészség, só- és gazdasági hivatal, fémjelző és pénzügyőrbiztosi állomás, ipar- és kereskedelmi, közjegyzői és ügyvédi kamara, gazdasági egyesület, állami építészeti és folyammérnöki hivatal, az arad-körösvölgyi vasút igazgatóságának széke stb. Arad ipara és kereskedelme nagyon jelentékeny, van több gyára (Első aradi gőzmalom és fűrészgép, Széchenyi gőzmalom [1890-ben 170,700 mmázsa búzát őrölt, összforgalma 1.960,420 frt], Első aradi keményítőgyár, Első aradi gyártelep, Pannonia keményítőgyár, gép- és vaggongyár); iparának főbb cikkei: liszt, keményítő, szesz és bőráruk, gyertya, szappan, ruházati és gazdasági cikkek, fa- és fémneműek stb.; kereskedelmi főbb cikkek: búza és általában gabonaneműek, bor, gyapjú, méz, serte, gubacs, fa, só stb.; országos vásárai híresek.

Arad első rendű vidéki városaink közé tartozik. Hét nagy pénzintézete van (az osztrák-magyar bank fiókintézete, polgári takarékpénztár, aradi első takarékpénztár, aradmegyei tak. pénztár és arad-csanádi gazd. tak. pt., aradi ipar- és népbank; Viktoria takarék- és hitelintézet), melyeknek évi pénzbetétforgalma 12 millió frtnál többre rúg. Három napilapja van, még pedig: az Alföld, szerk. Vörös Vidor, kiadja Réthy Lipót és fia, XXXII. évf.; az Aradi Közlöny, szerk. Vásárhelyi Béla, kiadja az «Aradi nyomda-társaság» VII. évf. és az Arad és Vidéke, szerk. MérayHorváth Károly, kiadja Gyulai István, XII. évf. - Ezenkívül megjelenik Aradon minden hónap 5-én és 20-án a Házi Közlöny, szerk. Záray Ödön V. évf. Az egyleti és társasélet (Kölcsey-egylet) a legújabb időben élénk és folyton örvendetes fejlődésnek jeleit adja. A város határa 11,225 hektár. Arad Magyarországnak történelmileg is egyik legnevezetesebb városa. 1132-ben az itteni országgyűlésen II. (vak) Béla király nejének parancsára Borics párthívei közül 68 felkoncoltatott. 1459-ben egészen eddig portyáztak és pusztítottak második Mohammed szultánnak török hadai. 1551 szept. 18-án az aradi vár és az egész csanádi püspökség a törökök álal kardcsapás nélkül elfoglaltatott. 1658 július 14-én II. Rákóczy György Arad mellett megverte a budai pasát.

A szabadságharc idején nagy s örökre felejthetetlen szerep jutott Aradnak. 1848-ban A. várának parancsnoka a 72 éves Berger báró altábornagy volt, egy nagymártoni német parasztnak a fia, aki a franciák elleni háborúkban tiszt, a Mária Terézia-rend lovagja, báró s később tábornok és altábornagy lett. A magyar honvédelmi minisztérium 1848 nyarán Aradot is - úgy mint a többi délmagyarországi várakat - hadi szerrel és egy félévre való élelmi szerekkel láttatta el. Az október 3-kai császári manifesztum megjelenése után Berger altáb. Arad városától azt követelte, hogy a honvédséget rögtön utasítsa ki a városból, a polgárság birtokában levő 6 ágyút adja át neki, a honvédekhez átlépett sorkatonákat fogassa el mint szökevényeket stb. stb. A város e követeléseknek természetesen nem felelhetett meg, amire Berger br. október 7-én a nemzetőröket a várból kiűzette s délben a várost lődöztette. A városban levő csekély számú honvédség, Máriássy János honvédőrnagy vezénylése alatt rögtön megszállotta a városnak a vár felőli oldalát s a nemzeti kormány intézkedett, hogy az ellenségként fellépő aradi várőrség ellen hadi erők indíttassanak Aradra s Máriássy november vége felé csakugyan már 6000 emberrel (nagyrészt nemzetőrök s újoncok) rendelkezett, a várat körülzárta, a várőrség kirohanásait ismételve meghiúsította, várvívó ágyúk hiányában azonban a várat nem ostromolhatta, holott Berger altábornagy a várost ismét lődöztette. Decemberben Máriássy mint hadosztályvezér hívatott a felsőtiszai hadsereghez s Gál mérnökkari ezredes vette át a körülzáró csapatok vezetését. Amint a Maros jégzajlása a Maros két partján álló csapatok összeköttetését félbeszakította, Rukavina temesvári várparancsnok erős különítmény által összeköttetésbe lépett az aradi várral s ennek erősbítéseket, ágyúkat, lő-és élelmiszereket küldött; karácsonyra azonban a Maros szilárdan befagyott, amire Gál ezredes rögtön ismét teljesen körülzároltatta a várat. Januárius vége felé a középső Tiszához rendelt Damjanich ezredes seregrészével Aradon áthaladva rövid ideig tartó, de heves ágyúztatás után eredmény nélkül szólította föl megadásra a várat, amelyben akkor 1500 harcos, 66 különbözö várlöveg és 3400 mázsa lőpor volt. Amint az idő enyhébb lett, Gál ezredes elkészíttette az első átkaroló várvívó árkot (ápr. 2.-án), amelynek telepeibe is már nehány nagyobb kaliberű löveget állíthatott. Az isaszegi győzelmes csata és az osztrák seregnek Ausztria felé való űzése után Vécsey tábornok vette át a várvívás vezérségét. Célúl tűzte ki magának Arad vára erődítéseit kimélni, hogy a vár birtokba ejtése után azt azonnal támpontúl lehessen használni; a várőrséget éhséggel akarta a megadásra kényszeríteni, mert értesült, hogy a vár élelmiszerekkel csak június végéig van ellátva. A várvívók tehát, az osztrákok által is mintaszerűnek elismert terv szerint mind szorosabban zárták körül erődítéseikkel a várat, melynek védői már május 10-étől kezdve lóhússal is táplálkoztak, a megadásra való felszólítást azonban mindannyiszor visszautasították; Buda várának bevétele után azonban Berger altábornagy csakis a «föltétlen» megadást tagadta meg határozottan, amiért is Vécsey föltételes megadást ajánlott neki, amibe Berger alt. annál inkább beleegyezett, mert a várőrségnek már nem volt ennivalója s nehány nappal később feltétlen megadásra lett volna kényszeríthető. A kötött egyezmény szerint a várőrség kiküldött tisztek által meggyőződést szerzett magának, hogy az osztrák sereg csakugyan majdnem teljesen kiűzetett Magyarországból s azután július 1-én feladta a várat, helyzetéhez aránylag felette előnyös feltételekkel: a tisztek megtarthatták kardjaikat és lovaikat, a legénység fegyveresen vonulhatott ki a várból és csak Új-Aradon rakta le a fegyvereket, az egész várőrség pedig Stiriába szállíttatott a magyar állam költségén, azon kötelezettséggel, hogy 6 hónapig nem szolgál Magyarország ellen.

A vár birtokbavétele után erődítéseit rögtön kijavították, élelmiszerekkel ellátták (lőszert bőven hagytak hátra az osztrákok), s a lábtörés miatt hadműködésekre nem képes hős Damjanich tábornokot nevezték ki várparancsnoknak. Júliusban a honvédsereg felszerelésének főraktárát szállították Aradra, ahová aug. 2-án a magyar kormány is áttette székhelyét. Aug. 9-én Görgey seregével Arad környékére érkezett meg, ahová 10-én Schlick osztrák hadteste is előnyomult. Ság és Arad közt Nagy Sándor egyideig feltartóztatta az osztrákokat, de a túlszám által baloldalában és hátban fenyegetve, Uj-Aradra vonult vissza és Kis-Szt.-Miklóst szállotta meg. Miután a Szegedről (Arad helyett) Temesvárra hátrált Dembinski alatti főhadsereg az ő és Bem vezérlete alatt már augusztus 10-én Temesvárnál szétveretett, augusztus 11-én Kossuth Aradon leköszönt az ideiglenes kormánnyal együtt s a legfőbb hatalmat Görgeyre ruházta át. Erről Damjanich közvetetlenül értesült. Az nap este hozta meg Pöltenberg a Paskievics tagadó válaszát Kossuthnak Szemere és Batthyány miniszterek által aug. 4-ike óta folytatott alkudozásaira. Erre a legmagasabb rangú katonákból (82-en) álló hadi tanács Görgey indítványára két szavazat ellenében elhatározta az oroszok előtt való föltétlen fegyverletételt. E határozatot Görgey egyszerű tudomásvétel végett közölte Damjanichcsal. Görgey aug. 11.este hadseregét elindítá Világosra. Mihelyt Damjanich két aradvári követe utján meggyőződött róla, hogy Görgey aug. 13-án az oroszok előtt tényleg föltétlenül lerakta a fegyvert, ő is, aki időközben Schlicknek a vár feladására vonatkozó felhivását kemény szóval visszautasította, késznek vallotta magát a várat az oroszoknak átadni, föltéve, hogy egyetlen osztrák katona sem lesz a feladásnak tanuja; mire Buturlin orosz tábornok jött Aradra az átadás feltételeinek megállapítása végett, Schlick osztrák tábornok pedig kénytelen-kelletlen egész hadtestével a vár alól a láthatáron tul visszavonult, és ekkor, aug. 17-én Damjanich a 3800 főből álló várőrséggel Chrulov ezredes és 2 század orosz huszár előtt lerakta a fegyvert, aminek megtörténte után az oroszok az osztrákoknak szolgáltatták át Arad várát. Damjanich és csapatai az este megérkezett Panjutin orosz hadosztály csapatai által mint hadifoglyok Gyula és Sarkad felé vezettettek el. Arad várának utolsó magyar várkapitánya, az oly hős, de tört lába miatt magával jótehetetlen Damjanich tábornok 7 héttel később az általa feladott vár előtt bitófán végeztetett ki azon ellenségek által, kiknek elfogott tisztjei iránt mindig részvétteljes lovagiasságot tanusított. L. még Aradi vértanuk. V. ö. Lakatos, A. története (Arad 1881).

2. Új-Arad, nagyközség Temesmegyének újaradi jár., 5555 lakossal (416 magy., 4973 német), a Maros balpartján; Aradnak régi roskadozófélben levő vára helyén épült; az arad-temesvári vasút mellett, jelentékeny liszt- és fakereskedéssel, járásbírósággal, posta- és távíró hivatallal, vasúttal. A várat némelyek szerint a törökök építették; először a Maros vizétől Komlósfaluig mély és széles árkot ástak hogy az erdélyieknek segélyt nyújthassanak, később pedig Új-Arad helyén várkastélyt állítván, azt egészen a szentesi csatáig bírták; ekkor Eugen herceg által vereséget szenvedvén, a várat is elvesztették, melyet e herceg még inkább megerősített, úgy hogy 1707-ben Rákóczy által ostromoltatván, várkapitánya, Löffelholtz oly erősen védelmezte, hogy Rákóczy kénytelen volt nagy veszteséggel az ostrommal felhagyni. A vár későbbi alakját 1752-ben nyerte, midőn Mária Terézia az előbbit lerontatván, 3 millió frt költséggel újból építtette. E vár 1848. -49-ben 8 hónapig ostromoltatott. 1849 február 7-én a szerbek megszállották de Gál magyar vezér, dacára, hogy a császáriak már Ó-Aradon voltak, a szerbeket a várban megtámadta és onnan kiűzte.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is