Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Aradi... ----

Magyar Magyar Német Német
Aradi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Aradi

1. Gerő, színigazgató, szül. Csépen Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyében 1836, megh. 1892 aug. 25. A szinészeti pályára 1858-ban lépett és pedig Lángh Boldizsár szintársulatánál. Mintegy 8 évig működött mint színész az ország jelentékenyebb városaiban mindegyre növekvő népszerűség mellett. 1865. évben csapott föl Dunaföldváron szinigazgatónak, mely pályán mihamar a legjobb hirnevű szinigazgatók közé emelkedett. 1870-ben húsvétkor átvette a német szintársulattól a budai várszínházat, egy hó múlva pedig a budai szinkör-ben folytatta előadásait nyáron, télen ismét a várszínházban működött társulatával újévig, azaz míg ezt a nemzeti színhaz nem vette hatásköre alá. 1871-1888-ig legtöbbnyire Szegeden Szabadkán s a környező városokban működött nem ritkán két társulattal egyszerre. Miután Mosonyi Antal aradi szinigazgatótól visszaélései megtorlásául az országos színészeti tanács elvette a szinigazgatói koncessziót, Aradra A.-t hivták meg 1889-ben. A. működése Aradon valósággal tetőpontja volt munkásságának. Három évi szerződése idején megnyerte a nagyközönség és az aradi sajtó osztatlan tetszését. Működése közben A.-t az jellemezte, hogy mindenkor az ifjabb színész-nemzedék fejlesztésére törekedett, innen azon tünemény, hogy társulatának kezdő tagjai közül 10-12 van már is a nemzeti színháznál. De főleg jellemezte A. műsorát a nemzeties irány úgy a színművek megválasztásában, mint az előadás módjában.

2. A. Zsigmond, szobrász, született Aradon 1839-ben. EIőbb a bécsi Gasser, majd később a milanói Tandardini tanítványa volt. Első nagyobb műve, a Busongó Róma, mellyel a magyar szabadságharcot követő katasztrófát érzékíti költői és bánatos allegoriában, nem közönséges érdeklődést keltett tehetsége iránt. E szabad kompozíción kívül készített arcképeket is s ezek közül főleg Chorin aradi rabbi mellszobra válik ki a jellemzés erejével. Aradi már évek óta Velencében (Olaszország) él s hazai megbizások hiányában csak nagy ritkán ad életjelt magáról. Utolsó műve (1892) Kossuth Lajos mellszobra volt. Mintázta évek előtt Jókainé Laborfalvy Róza képmását is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is