Aradi
1. Gerő, színigazgató, szül.
Csépen Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyében 1836, megh. 1892 aug. 25. A szinészeti
pályára 1858-ban lépett és pedig Lángh Boldizsár szintársulatánál. Mintegy 8
évig működött mint színész az ország jelentékenyebb városaiban mindegyre
növekvő népszerűség mellett. 1865. évben csapott föl Dunaföldváron szinigazgatónak,
mely pályán mihamar a legjobb hirnevű szinigazgatók közé emelkedett. 1870-ben
húsvétkor átvette a német szintársulattól a budai várszínházat, egy hó múlva
pedig a budai szinkör-ben folytatta előadásait nyáron, télen ismét a
várszínházban működött társulatával újévig, azaz míg ezt a nemzeti színhaz nem
vette hatásköre alá. 1871-1888-ig legtöbbnyire Szegeden Szabadkán s a környező
városokban működött nem ritkán két társulattal egyszerre. Miután Mosonyi Antal
aradi szinigazgatótól visszaélései megtorlásául az országos színészeti tanács
elvette a szinigazgatói koncessziót, Aradra A.-t hivták meg 1889-ben. A.
működése Aradon valósággal tetőpontja volt munkásságának. Három évi szerződése
idején megnyerte a nagyközönség és az aradi sajtó osztatlan tetszését. Működése
közben A.-t az jellemezte, hogy mindenkor az ifjabb színész-nemzedék
fejlesztésére törekedett, innen azon tünemény, hogy társulatának kezdő tagjai
közül 10-12 van már is a nemzeti színháznál. De főleg jellemezte A. műsorát a
nemzeties irány úgy a színművek megválasztásában, mint az előadás módjában.
2. A. Zsigmond,
szobrász, született Aradon 1839-ben. EIőbb a bécsi Gasser, majd később a
milanói Tandardini tanítványa volt. Első nagyobb műve, a Busongó Róma, mellyel
a magyar szabadságharcot követő katasztrófát érzékíti költői és bánatos
allegoriában, nem közönséges érdeklődést keltett tehetsége iránt. E szabad
kompozíción kívül készített arcképeket is s ezek közül főleg Chorin aradi rabbi
mellszobra válik ki a jellemzés erejével. Aradi már évek óta Velencében
(Olaszország) él s hazai megbizások hiányában csak nagy ritkán ad életjelt
magáról. Utolsó műve (1892) Kossuth Lajos mellszobra volt. Mintázta évek előtt
Jókainé Laborfalvy Róza képmását is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|