Aragonia

(Aragon), egykor önálló spanyol királyság, ma spanyol tartomány, királyság címmel (el reino de Aragon), 47,391,08 km² területtel s (1887) 910,831 lakossal. Határai É-on Franciaország, Ny-ról Navarra Ó- és Uj-Castilia, D-ről és K-ről Valencia és Katalonia. Három tartományra oszlik, ezek: Saragossa, Huesca és Ternel. Spanyolországnak csaknem legfestőibb vidéke. DK-i irányban az Ebro öntözi, melynek mellékfolyói A.-ba jobbról a Jalon, balról a Gallego és Segre. A hajózást a «Császárcsatorna» közvetíti (l. Ebro). Az Aragon csak felső folyásában tartozik ide. Az ország az Ebro melléki síkságra s e síkságtól É-ra és D-re elterülő hegyvidékre oszlik. É-on a francia határon emelkednek a Pireneusok, legmagasabb csúcsai: a Pic du midi (2924 m.), Vignemale (3212 m.), Pic Taillou (3215 m.), Mont Perdu (3264 m.) és a Maladetta hegység legmagasabb csúcsa a Pic de Nethou (3316 m.). A. déli részein a Serrania de Cuenca és a Parameras de Molina hegységek emelkednek.

A hegyoldalakban az éghajlat igen kellemes, de a síkságokon gyakran rettenetes meleg és szárazság uralkodik. Kender és len mellett terem búza, kukorica és a legfinomabb gyümölcsfajok. Az állattenyésztés úgyszólván csak disznó- és juhtenyésztesre szorítkozik; a gyapjútermelés tekintetében A. Spanyolországban első helyen áll. Az ipar és kereskedelem fejletlen. Teruelben ként, rezet, ólmot, vasat, sót, timsót bányásznak; igen sok az ásványvízforrás. Általában véve Estremadura kivételével A. Spanyolországnak legelhanyagoltabb tartománya, s csak újabb időben tesznek valamicskét föllendítése érdekében, egyrészt vasútakkal, másrészt az Ebro szabályozásával s hajózhatóvá tetelével. Az aragon ember gyűlöl minden idegent s ravasz, bosszúvágyó, kegyetlen s a végletekig vakbuzgó természetű. Hazaszeretete nagy, a szabadságért nemesen lelkesedik, személyes bátorsága kiváló, nagy akaraterejű s önmegtartóztató. A férfiakmagasak, vitéz katonák, jó vadászok, a nők szép termetűek, fekete szeműek, sűrű hajúak.

Történelem: A római uralom megszűnése után A. a nyugati gótok birtokába jutott, a VIII. sz.-ban az araboké lett, utóbb Castiliával együtt kereszteny uralom alá került. Az első aragon gróf Azenar volt, a királyi címet először Ramiro vette föl. II. Alfonz alatt 1162-ben A. és Katalonia egyesült. A. ily módon Spanyolország második keresztény hatalmává lett. V. Alfonz Nápolyt és Sziciliát egyesítette A.-val. II. Ferdinánd, Izabellának a castiliai trón örökösének férje, Granada meghódításával az összes Spanyolország ura lett. A. további történelmét és alkotmányát l. Spanyolország.

Forrás: Pallas Nagylexikon