Aragonit

karbonát ásvány, szénsavas mész, (CaCO₃), dimorf ásványa a kalcitnak, v. mészpátnak. Ez hatszöges, az aragonit rombos rendszerbeli. Kristályai v. oszloposak v. pedig tűalakúak; gyakoriak az oszloplapok szerint összenőtt többszörös ikrek, olyanforma külsővel, mintha hatszöges oszlopok volnának. Az A. rostosan, gömbösen, kéreg módjára, azután ágas-bogasan is terem. Színtelen, fehér, sárgás, vereses, zöldes, ibolyaszínű; üveges, kissé zsírfényű, átlátszó v. áttetsző. A lángban kissé megduzzad és apró durva szemekké vagy porrá hull szét, mig a mészpát a lángban nem hull szét. Keménysége 3,5-4, valamivel tehát keményebb a mészpátnál; hasadása több irányba mutatkozik, de sehol sem tökéletes. Fs. 2,9-3. A szénsavas mész mellett gyakran tartalmaz 0,5-4% szénsavas stronciumot; szénsavas magnéziumot, fiuórkalciumot, vasat. Savak elég hamar oldják, de mégsem olyan gyorsan, mint a mészpátot. Kristályait leginkább tömeges kőzetek, nevezetesen bazaltok közt, azután pedig érctelérekben találják. Hazánkban érctelérekben gyönyörű kristályok és kristálycsoportok találhatók Urvölgyön (Zólyomm.), Dognácskán (KrassóSzörénym.), N.-Almáson (Kolozsmegye), Rodnán (Beszterce-Naszódm.) és Offenbányán (Torda-Aranyosm.). Nagyon szépek a Leogangból (Salzburg) s Tarnowitzból (Szilézia) valók. Az urvölgyieken gyakori a paramorfizmus (l. Álalakuság). Igen nagy és szép kristályok teremnek Sziciliába kénnel együtt márgában (Girgenti, Caltanisetta). Bazaltban és bazalttufákban Csehországból (Bilin, Horsenz) és az Auvergneből ismeretes. Nevezetesek még a spanyolországiak Aragoniából Udine és Valencia vidékéről, továbbá a tiroli rézvegyülettől Kékeszöld színű vaskos formáju A.-ok, melyeket vázáknak s egyéb apróságoknak meg is szoktak munkálni, mert színében a türkiszhez hasonlít.

Forrás: Pallas Nagylexikon