Arakan

(Arracan, Arrakan, Rakhaing), kerület Hátsó-Indiában, a Bengáliai-öböl keleti részében, melyet a birmanok az 1826 febr. 24-iki jandaboi békekötés alapján az angoloknak adtak át. Elterül az É. sz. 18°-21° 33", s a K. h. Gr.-től 92° 10"-94° 50" között, 37,596 km² területtel. Ma Angol-Birma egyik tartománya. A keleti rész hegyes és erdős, 2490 m. magasságig emelkednek fel a hegyek, a part melléke és a völgyek nagyon termékenyek, de csak csekély részöket mivelik. Két évszak van: az esős évszak májustól gyakran októberig tart; októbertől áprilisig az eső nagyon ritka. A főtermények: rozs, indigó, bors, cukornád, gyümölcsök és a hajóépítesre alkalmas teakfa. A folyók jelentéktelenek, a Kuladaint kivéve. A vadállatok ugyanazok mint egész Hátsó-Indiában. Az arakán v. mag törzs az összes lakosság 3/4 részét teszi; nyelvre, származásra s külsejüket tekintve abirmanok közeli rokonai. Művelődésüket és államformájukat Indiából kapták. A legrégibb történelem mondaszerű. A Kr. u. VII. században Cejlonból vitték be A-.ba a buddhizmust. Ez oly fontos esemény volt, hogy innen kezdték számítani az éveket (639-ben Kr. u.). 900-1000 közé esik az ország virágzása kora; 1826-ban az angolok foglalták el. A lak. száma (1881) 587,818. A mai főváros Akyab (Akjab, l. o.), a régebbi pedig Mro-Haung (azelőtt Arakan vagy Dagnavadi). V. ö. Chayre: History of Burma, including Aracan (London 1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon