Arakcsejev

Andrejevics Elek gróf, orosz tábornok, született 1769. régi nemesi családból, meghalt 1834 máj. 3. 1792. mint jeles tüzértisztet a tüzérség szervezésekor figyelmébe ajánlották Pál nagyhercegnek, s 1796. Pétervár parancsnoka és vezérőrnagy lett. Tulságos szigorúsága miatt sok panasz volt ellene s e miatt 1798 márciusában állását, mint tábornok, elhagyta, de 1799. újra belépett a tényleges szolgálatba és Pétervár katonai kormányzójává, 1807. tüzér-tábornokká, 1810. pedig az államtanács tagjává lett. Kiváló érdemeket szerzett a tüzérség tökéletesítése által. Hogy megtakarításokat eszközöljön és egyúttal a puszta vidékeket gyümölcsözővé tegye, több katonai gyarmatot létesített, de a parasztokkal szemben gyakorolt kiméletlen bánásmodjával lazadásokat idézett elő, amelyeket csak vérontással lehetett megzabolázni. 1825. Miklós cár által nyugalomba küldetvén, Gruzino nevű falusi birtokára vonult vissza. Halála előtt egy évvel alapítványt tett, azzal a céllal, hogy ez 1925-ig két millió rubelre növekedvén, ezzel az összeggel I. Sándor cár legjobb életrajzát jutalmazzák.

Forrás: Pallas Nagylexikon