Aralia

Tourn (növ.), a róla nevezett család génusza. Többnyári fű vagy faalakú cserje egyszerű vagy összetett levelekkel, apró, ernyős, fürtös vagy csembőkalakú virágokkal s bogyóalakú csonthéjas gyümölccsel, melyet a maradandó kehely és bibeszál szokott koronázni. 33 faja él Ázsia trópikus és keleti részén s É: Amerikában. Több faját mint szép dísznövényt termesztik . Az A. Japonica Thunb. (A. Sieboldii hortulanorum, Fatsia Japonica Dcne) törzse faalakú, levele hosszúnyelű, kerekded, tenyeresen szabdalt, az alja szívalakú, molyhos, később sima, fénylő, világos-zöld, virágzata ágasbogas.

Télen hidegházban kell tartani. Az A. spinosa L. (angelikafa, a kertekben gyakran A. Japonica néven) északamerikai, szára 3 m. magas, tövises, levele szép nagy, többszörösen összetett. Egyike a legszebb harasztnövényeknek, szabadban is kitelel, de télen lombfödéllel kell betakarni vagy bekötözni. Az A. edulis Sieb. el Zucc. (hegyi v. bogyós angelika) Khinában honos, de Japánban is termesztik, sőt ajánlatos lenne nálunk is termeszteni, mert a gyökere meg a fiatal szára jóízű főzelék. Az A. nudinazdis L. többnyire fű, tőlevele hármasan összetett, szára levéltelen; gyökere « északamerikai sassaparilla» néven, mint az igazi sassaparilla használatos. A. papyrifera Hook. L. Rizspapircserje - Araliaceoe, l. Borostyán félék.

Forrás: Pallas Nagylexikon