Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Araltó... ----

Magyar Magyar Német Német
Araltó... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Araltó

(Szigettó), a Kaspi-tenger után Ázsiának legnagyobb tava, attól keletre, a turkesztáni sós és terméketlen puszták közt fekszik; hosszúsága 350 kilométer, szélessége 200-300 km., területe 66.999 km2. Partja alacsony, homokos és terméketlen; ÉNy-on sással van benőve, míg K-en a Kizilkum sivatag partjáig nyúlik. Az A.-ba ömlenek a nagy folyók; az Amu-Darja (Oxus), melynek egy ága 1640-ben még a Kaspi-tengert is elérte és a Szir-Darja (Jaxartes). Látható lefolyása nincs a víztükör 1874-ben 38 m.-rel volt a tengerszín, s 64 m.-rel a Káspi-tenger felett. Újabb időben vize csökken. Számos szigete közül a cári szigetcsoport Nikolaj nevű szigete a legnagyobb és legfontosabb. Az A. mélysége 27 méter nyugaton azonban a 160 m.-t is megüti. A mélység ÉK és D felé jelentékenyen csökken. DNy-i része átmegy v. Laudan- vagy Aibugir-mocsárba, mely helyenként már egészen kiszáradt. Télen a tavat állítólag sokszor jég födi. A víz halban gazdag. Sekély partjai hajózásra nem alkalmasak s az oroszok csak kormányzási célokra tartanak rajta 1873 óta két gőzcsónakot és két gőzöst. A klasszikus írók még nem ismerték az Aral tavat. Az első európai utazó, ki partjain megfordult, Zemarchos, II. Justinianus, bizanci császár követe volt, ki 569. a törökök khagánjától visszamenet az A. hosszában vette utját. Pontosabb értesítéseket nyertünk az arab írók, majd 1742-től fogva az oroszok fáradozásai folytán. 1848-ig a khivai és kokandi khán birtokához tartozott, ebben az évben azonban az oroszok elfoglalták északi partjait, azután magát a tavat s végül az összes partokat a Khivával 1873-ben kötött béke folytán. Az oroszok fő hadi pontjai keleten Kazalinszk, délen Csimbá.

Utazásokat tettek a tó tanulmányozására Mumvjev (1818), Negri és Meyendorff (1820-21), Rerg (1825-26), Helmersen (1833-35), Perovszkij (1839), Antov (1840-41), Blaremberg és Romanov (1841), Danilevszkij (1842-43), Schultz és Lemm (1843), Butjakov (1848), Makszejev emlékiratokat adott utazásáról. - V. ö. Khiva, Seine historischen und geografischen VerhÄltnisse (Pétervár 1873); Rösler: Die Aralseefrage (Bécs 1873); Wood: The stores of the Aral Lake (London 1876).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is