Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Aranka Györ... ----

Magyar Magyar Német Német
Aranka Györ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Aranka György

Aranka György (zágoni), Aranka György erdélyi ref. püspök fia, magyar író, szül. Széken (Dobokam.) 1737 szept. 17., megh. 1817. március 11. Iskoláit Marosvásárhelyt és Nagy-Enyeden elvégezvén, a marosvásárhelyi kir. táblán mint írnok, majd mint iktató nyert alkalmazást, később számfeletti ülnökké, 1787-ben törvényszéki közbíróvá, s végül 1796-ban a királyi táblán rendes ülnökké nevezték ki.

Munkássága nagyon széleskörű s művelődéstörténeti fontosságú; hivatalos elfoglaltsága mellett egyik leglelkesebb bajnoka volt annak a szívós küzdelemnek, mely a múlt század utolsó tizedeitől kezdve a magyar nyelvnek jogaiba való visszahelyezéséért s a nemzeti művelődés ügyéért Erdélyben is folyt. E cél érdekében mind irodalmi, mind társadalmi úton fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki. Az irodalomban először verseivel köszöntött be, melyeket a M. Hírmondó (1781) s azután a kassai Museum és az Urpheus közölt. Az 1791-iki országgyűlésen lelkes izgatásaival létrehozta az Erdélyi magyar nyelvmívelő társaságot (l. A nyelvmívelő társaság), melynek érdekében több munkát is irt: Egy erdélyi magyar nyelvmívelő társaság felállításáról, való rajzolat az haza felséges rendeihez (Kolozsvár 1791), A magyar nyelvmívelő társaságról. Újabb elmélkedés (u. o. 1792) és Levél az erdélyi magyar társaság nevében (u. o. 1795); a társaságnak, ameddig az állt, titoknoka s egyszersmind éltető lelke volt; ezzel kapcsolatban szervezte 1792-ben a Régi kézírások társaságát, a kéziratban heverő régi erdélyi emlékiratok és történeti munkák kiadására, s e célból írta Az erdélyi kézírásban levő történetírók kiadására felállítandó társaságnak rajzolatja (u: o. 1791) c. munkáját; a kéziratok címeit gondosan összejegyezte Az erdélyi kézírásban tevő történetíróknak esztendőszám szerint való lajstromában (u. o. 1791); s maga is igen gazdag kéziratgyűjteményre tett szert, mely jelenleg az erdélyi múzeumban van. Egyéb munkái közül nevezetesebbek: Anglus és magyar igazgatásnak egybenvetése (Kolozsvár 1790), Júlia levele Ovidiushoz, németből (Kassa 1790), A buda basa, franciából (Bécs 1791), Újmódi gonosztevő, a fiúi szeretetnek jeles példája, színjáték 5. felv., franciából (u. o. 1791), Az igazgatás formáiról, franciából (Kolozsvár 1791), Apró munkái (Marosvásárhely 1805), Elmejátékai (Nagyvárad 1806) stb. Kéziratban is számos munkája maradt, s kiterjedt ismeretségénél fogva fontosak irodalmi levelezései is.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is