Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Arany-ötvén... ----

Magyar Magyar Német Német
Arany-ötvén... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Arany-ötvények

Az aranyat azért ötvözik más fémekkel, hogy keményebbé, olcsóbbá és más színűvé tegyék. Ezeknek az ötvényeknek becsét az arany mennyiség szabja meg. Régebben a mérés egységéül a karatot használták. Félfont (1 kölni márka) aranyat 24 karatra és a karatot 12 szemre (grain) osztották föl, tehát a 10 karatos arany olyan ötvény, melynek 24 karatjában van 10 rész arany és 14 rész adalék fém. Újabban a legtöbb országban az arany mennyiségét az ezresrendszer szerint állapítják meg, vagyis azt adják meg, hogy hány milligramm arany van egy gramm ötvényben.

Az iparban leginkább az aranynak és a réznek ötvényét használják, melyet úgy készítenek, hogy először megolvasztják az aranyat és ehhez apró darabokban hozzá adják a rezet. Az ömlesztéshez grafit tégelyeket használnak. Az aranypénzeket kivétel nélkül arany és réz ötvényéből készítik. A legtöbb arany (98,61-98,95%) van az osztrák és magyar aranypénzekben, ezután következnek a hollandi arany (98,2% arannyal) és az angol sovereign (91,6% arannyal); a német, francia, belga, olasz, svájci, görög, spanyol, északamerikai és khinai aranyakat 90% arany és 10% réz ötvényéből verik. Néha ugyanazon országnak aranypénzei más-más színűek, ennek oka az, hogy egyik pénzverő az aranypénzt csak szappanos vízzel, a másik higított kénsavval csávázza. Az előbbi nem támadja meg az ötvényt, úgy, hogy ennek vöröses-sárga színe megmarad, a másik azonban feloldja a rezet és a pénz felülete tiszta aranysárga lesz. A tiszta arany-ezüst ötvényt halvány színe miatt ritkán használják. Az ókorban használt elektrum ilyen volt, ezt 1 r. ezüst és 3 rész arany alkotta, azonban találtak 89,4 rész aranyból; 8,5 rész ezüstből, 0,6 rész rézből és 0,2 rész vasból álló ötvényt is. Az ékszerekhez mind az arany és réz, mind az arany és ezüst ötvényt használják. A zöld arany (or vert, green gold) 2-6 rész finom arany és 1 rész finom ezüst a halványsárga arany (or jaune, antique gold) 1 rész arany, 2 rész ezüst. Az arany színét árnyalják még úgy is, hogy aranyat, ezüstöt és rezet olvasztanak össze.

58,33 %-os

14 arany

6 ezüst

4 réz

sárga

58,33 %-os

14 arany

3 ezüst

7 réz

sötét sárga

58,33 %-os

14 arany

1 ezüst

9 réz

igen vörös

66,666 %-os

16 arany

4,66 ezüst

3,33 réz

sárga

66,660 %-os

16 arany

1,60 ezüst

6,40 réz

vörös

75,000 %-os

18 arany

3,50 ezüst

2,60 réz

sárga

75,000 %-os

18 arany

2,50 ezüst

3,50 réz

vörös

Ha réz helyett kadmiumot veszünk, az ötvény zöld lesz, ilyenek 75,0 arany, 16,6 ezüst és 8,4 kadmium v. 75,0 arany, 12,5 ezüst és 12,5 kadmium; ez az ötvény: 74,6 arany, 11,4 ezüst, 9,7 réz és 4,3 kadmium is zöld színű. A szürke aranyat 30 rész arany, 3 rész ezüst és 2 rész acél; a kék aranyat 1-3 rész arany és l rész vas ötvényéből gyártják. A pforzheimi aranyáruk finomsága 13,5-25.0 (közönséges v. joujou arany) 56,2 (finom), v. 58,3-75,0 (legfinomabb). A japáni saku-do és sibu-isi szinten arany ötvény, az előbbibe 95,4-95,77% réz, 1,5-0,08% ezüst, 3,37 4,16% arany és 0,11-0% ólom; az utóbbiba pedig 67,31-51,10% réz, 32,07-48,93°% ezüst, 0,12% arany és 0,2 vas van.

Azokat az órarészleteket, melyeknek acélkeménységűeknek kell lenniök, de ebből az anyagból rozsdásodása miatt nem készíthetők, 80 rész arany és 20 rész palladium ötvényéből gyártják, ez fehér színű kemény és igen rideg. Csapágycsészéknek 37 1/2 rész arany, 23 rész ezüst, 12 1/2 rész palladium és 27 rész réz keverékét használják. Az ú. n. rugó vagy rugalmas aranyat 2,66 rész arany, 2,66 rész ezüst és 5,33 rész réz ötvénye alkotja. Ebből rugalmassága miatt rugókat készítenek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is