Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
arany gold
arány proportion
arány rate
arány ratio
arany red gold
arány relation
arany royal metal...
arány scale
arany yellow meta...
arany ázsió... premium on ...
arany guine... yellow geor...
arany makra... dolphin
arany pénzd... lion
arany talen... gold talent...
arany tarta... pay-dirt
arany tarta... pay-dirt
arany tarta... pay-dirt
arany tarta... pay-dirt
arany tojás... goose with ...
arany- golden

Magyar Magyar Német Német
arany Gold (s)
arány & vis... Proportion ...
arány & vis... Verhältnis ...
arany (érme... Goldstück (...
aranyból va... golden
aranydarab Goldstück (...
aranyérem Goldmedaill...
aranyérme &... Godmünze (e...
aranyérték Godwert (r)...
aranyhal Goldfisch (...
aránylag & ... verhältnism...
aránylik & ... verhalten s...
aranyműves Goldschmied...
arányos ebenmäßig
arányos proportiona...
arányos proportioni...
arányos verhältnism...
aranyos & a... goldig
aranyos (át... golden
arányosság Ebenmaß (s)...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Arany

László, A. János fia, költő, a magyar tud. akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja s a magyar földhitelintézet igazgatója, szül. Nagy-Szalontán 1844. márc. 24., a gimnáziumot Nagy-Kőrösön, a jogot a pesti egyetemen végezte (1865) s doktori és ügyvédi oklevelet szerzett. 1866-ban a magyar földhitelintézet szolgálatába lépett s az intézetnek eleintén igazgatósági jegyzője, 1870 óta titkára volt, 1880 óta pedig igazgatója; 1887-1892. országgyűlési képviselő is volt. Írói tehetségét apja vezetése és széleskörű olvasottsága korán kifejleszté, s az irodalomban igen fiatalon feltünt egy mesegyűjteménnyel (Eredeti népmesék, Pest, 1862), valamint eredeti és fordított versekkel és elbeszélésekkel, továbbá irodalmi tanulmányokkal és bírálatokkal, melyeket apja Koszorujában közölt. Dolgozott azután Kemény Zsigmond szerkesztése idején a Pesti Naplóba, majd (1867-1872) a Budapesti Közlönybe és egyéb lapokba, s a Budapesti Szemlének mind régibb mind újabb folyamába számos irodalmi és nemzetgazdasági cikket írt (Egy angol Erdélyről, IV, 1866, Magyar népmeséinkről, VIII, 1867, A credit mobilier története, XII. 1868). Ezalatt mint költő, műfordító s a népszellem kutatója az újabb írói nemzedék előkelő tagjává emelkedett. Költői hírét különösen elbeszélő költeményei biztosíták, melyek közül az Elfrida pályadíjat nyert a Kisfaludy-társaságtól s helyet szerzett neki e szépirodalmi intézetünkben. Főműve e téren, A délibábok hőse: melyet a Kisfaludy-társaság szintén megkoszorúzott, elbeszélő költészetünk egyik maradandóbb értékű alkotása. E verses regény v. inkább biografikus jellemrajz, mert meséjének szálait csak a hős és nem a cselekvény egysége tartja össze a Puskin Anyéginje modorában adja Hűbele Balázs élettörténetét, aki a szabadságharc után lefolyt évtizedek magyar társadalmába helyezve, az újabb és újabb szellemi irányzatok és politikai áramlatok közt egyre újabb célokért küzdve s mindegyikbe beleunva a könnyen hevülő és hamár kihűlő magyar természetet képviseli, s aki végre magából is kiábrándul és elfásul. A modern dolgozású mű beható lélektani elemzéssel pótolja a mese soványságát, az objektív elbeszélő hangot alanyi reflexiókkal és humorral cseréli föl s helyenkint kitűnő kor- és társadalmi rajzaiban éles szatirikus világítást alkalmaz; a kornak azonban, pesszimizmusa miatt mégsem hű tükre s hőse a mese vége felé annyira köznapi színben mutatkozik, hogy mind típusul valótlanná, mind egyénileg majdnem érdektelenné válik. E költeményét A. önállóan is kiadta (névtelenül, Budapest 1873). A. hunok harca c. költeménye Kaulbach híres festményéhez fűződve a magyar és a német elem ezredéves küzdelmét rajzolja, s arra lelkesíti a nemzetet, hogy a művelődés és a munka terén folytassa e kűzdelmet. A. jeles sikerrel vett részt a Shakespeare- és Moliére-fordítások munkájában is, Shakespeare-tól A hét veronai ifjú (Budapest 1865), Tévedések játéka. (1866), Sok hűhó semmiért (1871) és Moliére-tól A tudós nők (1869) lefordításával. Nagy munkásságot fejtett ki továbbá népkölteményeink, főleg népmeséink gyűjtésében és tanulmányozásában. Az említett mesegyűjteményen kívül ő szerkesztette Gyulai Pállal együtt a Kisfaludy-társaság (ujabb) Magyar népköltési gyűjteményét is (3 köt., Budapest 1872, 1873 és 1883). Igen értékes dolgozat néhány idevágó tanulmánya, ú. m. a Kisfaludy-társaságban 1867-ben tartott székfoglaló értekezése Magyar népmeséinkről és a Magyar Népköltési Gyűjtemény I. kötetében a népmesékről írt jegyzetei. Szintén irodalmi tárgyú A magyar politikai költészetről írt akadémia székfoglalója (1874) és Bérczy Károly emlékezete c. akadémiai emlékbeszéde (1876). Újabban apja irodalmi hagyatékát rendezte; egyébként azonban írói munkássága a 70-es évek közepe óta majdnem teljesen szünetel.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is