Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Arany horda... ----

Magyar Magyar Német Német
Arany horda... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Arany horda

A nagy török mongol népcsaládnak egyik nyugati ága a kipcsak (v. kapcsak) nevet viselte és ez elnevezéssel illették a középkori írók Oroszország déli részeit is, nevezetesen a Fekete tenger és a Kaspi tó között elterülő síkságokat. Nagyobb terjedelmű volt a mongolok által a XII. században alapított kipcsaki khánság vagy az arany horda birodalma. Az «arany horda» nevezetű mongol nép hatalma keletre Dzungáriáig és Turánig, Északra Szibériáig, délre a Kaspi és az Aral tóig ért, súlypontja pedig déli Oroszországban és a Krimi félszigeten volt, melynek apró törzseit 1222 és döntően 1224 óta hatalmuk alá hajtották. Azóta az arany horda khánjai intézték Oroszország sorsát, egészen a középkor végéig. A kipcsaki khánság fővárosa Sarai (Serai) vala, melyet Dzsingisz khán (Temudzsin) második utóda és unokája, Batu khán alapított 1242-ben. A várost utóbb Timur mongol khán teljesen rommá változtatta és csak 1836-ban akadtak kutatók ismét annak nyomára (a mai Zaryzin és Zarev városok táján, az asztrakháni kormányzóság területén). Az arany horda utolsó khánját, Kucsuk Mohammedet, az oroszok ölték meg 1480 ban és vele sírba szállt a kipcsaki khánok hatalma Európában. (Hammer Purgstall, Geschichte der Goldenen Horde in Kiptschak. Pest 1840.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is