(Haeemorrhois), a végbél vívőereinek (vena) kitágulása és
vérpangásos zavarok ezekben az erekben. Ez az állapot főleg korosabb
egyéneknél, férfiaknál gyakrabban, mint nőknél, fejlődik az erek falának
petyhüdt, rugalmasságában csökkent állapotából, melynek előmozdító okai között
leginkább a bélsárrögöknek hosszas időzése szerepel a vastagbél alsó
részleteiben s a végbélben. Ezek a kemény, szárazabb bélsárrögök a vívőerek
vérkenngését megnehezítik, s így vérpangást s a vívőerek túlságos kitágulását
okozzák, mely végre maradandó lesz s mint aranyeres baj jelentkezik. A végbél
vérkeringésére hasonló hatásúak az ú. n. kapuvívőér (vena portae) lefolyásában
beállott pangások is, tehát májbetegségek, hosszas üléssel járó életmód,
hosszas időig űzött lovaglás, visszaélés erős hashajtókkal, túlságos melegen
használt klistér, az ereket összenyomó daganat, a végbél hosszasan tartó
gyuladása, a vizeletnek erőszakos visszatartása stb. Ha a végbélerek tágulása
nagyobb fokú s állandó, akkor azok babnyi, sőt egész diónyi nagyságú lágyabb v.
tömöttebb csomókat képeznek, melyeket aranyeres csomóknak neveznek. Ezek
lehetnek a végbél záróizmain belül (belsők) v. a végbél záróizmain kivül
(külsők). Ezek a csomók viszketést, székelésnél fájdalmat (kivált ha a belsők előesnek),
heves székingert, végbélhurutot, s mivel a beteg a fájdalomtól félve székét
visszatartja székrekedést okoznak. Innen származnak azután vértorlódások a fej
felé, feszülés érzése a hasban, keresztfájdalmak és emésztési zavarok, sőt a
kedélyhangulatnak olyan zavarai is, melyek a melankóliához hasonlók. Az
aranyeres csomók, ha bennük a vérpangás tovább fokozódik, megrepedhetnek, s
vérzés áll elő, mely pillanatnyi megkönnyebbülést okoz. Ezeket a vérzéseket
a régi orvosok úgy fogták fel, hogy azokkal, minthogy könnyebbülést okoznak,
sok más betegség anyaga távozik el a testből s ezért az ily beteget
szerencsésnek tartották; innen a baj elnevezést: «aranyér».
Az aranyeres baj igen ritkán gyógyul; a kitágult erek
könnyen gyuladásba jöhetnek, s ez a vívőérgyuladás (phlebitis) életveszélyes.
Ezért az aranyeres csomókat sebészeti operációval el kell távolítani. Az
aranyeres baj ellen ajánlhatok: nehéz székek és székrekedések elkerülése hűvös
vizes klistérekkel, könnyü hashajtókkal (rheum, borkő stb.); ülő életmód
kerülése, kellő gyalog testmozgás, tornázás, fürdés, mértékletesség ételben,
italban; ha a beteg a sok vérvesztéstől elgyengült, akkor jól táplálandó; a
heves keresztfájdalom ellen néhány pióca a végbél körül és hideg ülőfürdő; a
fájdalmas csomókat be kell kenni vazelinnel, 10%-os bórkenőccsel; a vérzések
ellen hideg klistérek, esetleg tannin, vaskloridoldat hozzáadásával. Erős
természetü aranyeres betegeknek sikerrel ajánlható Koritnica, Előpatak, s az
ezekéhez hasonló gyógyforrásvizek.
Forrás: Pallas Nagylexikon