Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Aranyforint... ----

Magyar Magyar Német Német
Aranyforint... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Aranyforint

az Árpádkirályok alatt a kis ezüst érmeken és filléreken kívül Magyarországban forgalomban volt bizanci aranyok; régibb oklevelek szerint háború idején a magyarok ezeket a kincseiket keleti szokás szerint a táborba is magukkal vitték. A középkornak leghíresebb aranyérmei közé tartozik a dukát és a forint. Az kétes, hogy II. Roger apuliai herceg már 1140-ben veretett aranyokat ily felirattal: «Sir tibi Christe datus, quem tu regis, iste Ducatus»; de annyi bizonyos, hogy a velencei köztársaság már II. Dandolo János (1280-90) doge alatt veretett aranyokat ily körirattal, s hogy ettől vették elnevezésüket. Ezeknél nagyobb hírre kapott az aranyforint, mely nevét Firenze várostól nyerte, hol 1252 óta legtöbbet vertek; a firenzei (florentino) aranyforintokat Európának majdnem összes fejedelmei utánozták.

A firenzei és genuai arany mindjárt kezdetben 8-szor, sőt 8 1/2-szer annyit ért, mint az ezüst; 1302-15-ben pedig 14-szer annyit is adtak érte s az egész XIV. században úgy állt az aranyvaluta az ezüsthöz, mint 10 1/2: 1. Egész Európában Magyarország volt az első, mely elfogadta az arany-valutát; Károly Róbert a firenzei mintára veretett florentinusokat, vagyis forintokat, melyek az ezüst értékét 17 1/3-szor múlták felül. 1325. már Csehország s 1327-ben Felső-Ausztria is veretett aranyforintokat. (V. ö. Salamon «Pénz, suly, érték» c. tanulmányával, Budapest története III., 85-245. 1. Dr. Luschin, Eine Silberkrise, Müncheni Allg. Ztg., 1892. Beilage. Nro. 74. Fejérpataky Pápai adószedők Magyarországon. Századok, 1887.) A Róbert Károly-féle aranyokon Keresztelő szt. János képe volt vésve. I. Lajos alkalmazta először szent László képét, s e gyakorlat Rudolf király koráig tartott, azóta a magyar aranyokra a király álló alakját verik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is