Arányi

1. Béla, kegyes tanítórendi főgimnáziumi igazgató, szül. Pesten 1844 ápr. 13. 1861 szept. 16. a piarista rendbe lépett. 1869 tanári oklevelet szerzett. 1878 óta Nagy Becskereken igazgató tanár és házfőnök. Írt egy természetrajzi cikket a durbancsról. (Természet 1870.) Munkái: Betüszámtani példák gyűjteménye. Bpest 1871. Mértani példák gyűjteménye. U. o., 1873. Általános számtan és algebra. U. o., 1874. Elemi mértan. U. o., 1875 77.

2. A. Lajos György (hunyadvári), azelőtt Lóstájner, született Rév Komáromban 1812 ben. Megh. Nagy Maroson 1887 jul. 28 án. Apja szász nemzetiségű volt. Neveléséről nagybátyja gondoskodott s 14 éves koráig a latin, német, francia és olasz nyelvekben, a rajzban, színészetben és szépírásban képezték. A gimnáziumot Budán és Pesten végezte, hol egyszersmind a bölcsészetet és jogot is hallgatta. Mielőtt a jogra lépett, a papi pályára szánta magát. Az 1832-iki kolera járvány alkalmával anyja tanácsára az orvosi pályát választotta. Ez időben a növény, vegy és kórbonctannal foglalkozott, de soha nem fékezhető tudományvágyát kielégítendő, nyelvismereteit az angollal és göröggel egészítette ki, s e mellett Richtertől a festészetben nyert oktatást. A sebészi kórodán előfordult nevezetesebb kóreseteket rajzban v. gipszöntvényekben örökítette meg, amivel Stáhly figyelmét is felkeltette. Néprajzi és nyelvészeti ismereteit öregbítette, begyalogolván hazáját és az osztrák birodalom összes tartományait, s 100 ívnél többre terjedő útleírásait saját rajzaival látta el. Oklevelének megszerzése után Bene tanár segéde lett, 2 év múlva Pádovába, majd a bécsi egyetemre ment, s az ott töltött ötödfél év alatt különösen a kórbonctanra, törvényszéki orvostanra s az életmentésre fordította figyelmét. Typoplastica című (nyomtatásban meg nem jelent) munkája utat nyitott neki rendkívüli tanárságra, mire 1844-ben neveztek ki. 1846-ban Rudno és lelkésze című műve jelent meg. 1848-49-ben 2 ik tábori főorvos volt. 1855-ben Csausz tanárt helyettesítette. A folytonos munka annyira megrontotta egészségét, hogy csak 1860-ban foghatott A kórborctan elemei című régebben megírt művének sajtó alá rendezéséhez. 1858 ban az Akademia lev. tagjává választotta. 1861 ben. a kórbonctan rendes tanára lett Pesten. Arányi saját tudománya mellett, szórakoztató pihenésül az archeologiával is foglalkozott. A vajda hunyadi vár újjáalakítása nevéhez fűződik. A hetvenes évek elején vonult nyugalomba, de utolsó éveit is folytonosan munkálkodva töltötte. Beszélt zsidóul is, s 1866 ban a spanyol nyelvet is elsajátította. Számos közleménye a hazai és külföldi lapokban ismeretessé tette nevét. Az életmentésről tartott rendkívüli előadásaiból csak rövid kivonat jelent meg egy folyóiratban; a tárgy tudományosabb előadását tartalmazó 40 íves nagy műve kéziratban maradt. V. ö. A. emlékezete, (Chyzer Kornéltól. (Akad. Ért. 1892. 117. l.)

3. A. Miksa, magyar francia író szül. Trencsénben, 1858 május 13. Bölcseleti és jogi tanulmányokat végzett, s bölcsészettudori oklevelet szerzett: 1882 ben a közoktatási minisztérium megbízásából tanulmányok végett Párisba ment. Két év múlva haza tervén, 1884 ben átvette a Gazette de Hongrie szerkesztését s vitte 1887 ig; 1885 ben a francia akadémia kinevezte tisztjévé. A sajtó útján hasznosan fáradozott hazai viszonyainknak a francia közönséggel való megismertetesén s irodalmunk több értékes termékét lefordítá francia nyelvre, így György Endre munkáját: A magyar kis földbirtokos osztály hiteléről, és Gaal Jenőét: Az amerikai verseny befolyása nyersterményeinkre; ilyen munkái még: Eloges de Lukács, Mignet et Thiers 1886 (Trefort után), Description financiére et commerciale des forets du royaume de Hongrie, 1886 (Bedő Albert után 3 köt.), Le petit agneau 1885 (Berczik után) stb. Újabban A. a New York biztosító társaság igazgatója.

Forrás: Pallas Nagylexikon