Aranykloridok

Az aranynak a klórral 3 kloridja ismeretes ezek az arany monoklorid (AuCl), az aranydiklorid (AuCl₂ v. Au₂Cl₄) és az aranytriklorid (AuCl₃). Aranymonoklorid v. auroklorid keletkezik az aranytrikloridból, ha azt 200° ot meg nem haladó hőmérséken addig hevítjük, míg a tömeg színe tisztán sárga s a klór fejlődése megszűnt. Világossárga por, amely enyhe melegítéskor élénkebb sárga színűvé válik; erősebben hevítve aranyra és klórra bomlik. Aranddiklorid v. auroauriklorid képződik, ha klórgáz az arany porára hat. Vörösbarna, törékeny tömeg, amely erősen nedvszívó. Aranytriklorid v. auriklorid keletkezik akkor, ha közönséges hőmérséken fölös nedves klórgázt az arany porhoz vezetünk; ha száraz klórgázt használunk, 300° ra kell az aranyat felhevíteni. Vörösbarna kristályos tömeg, amely enyhe melegítéskor aranymonokloridra s klórra bomlik. Vízben könnyen oldódik; az oldatból redukáló szerek aranyat választanak le. Az arany triklorid sósavval kristályos vegyületet képez AuCl₃.HCl. E vegyületet megkapjuk, ha aranyat királyvízben oldunk és az oldatot besűrítjük. A besűrítéskor időnkint tömény sósavat pótolunk, hogy az összes salétromsav eltávozzék. A nagyon tömény oldatból kihüléskor e vegyület kikristályosodik. Világossárga tűalakú kristályokat képez amelyek a hevítéskor könnyen elbomlanak. Vizes oldatából redukáló anyagok aranyat választanak ki. E vegyület hasonlóan a megfelelő brómvegyülethez savi természetű s a hidrogén benne fémekkel helyettesíthető; e sók közül fontosabbak az ammonium, a kálium és a nátriumaranyklorid. Ez az utóbbi só úgy készül, hogy az arany királyvizes oldatát klórnátriumoldattal elegyítve beszárítják. Világossárga kristályos por; összetetele:

AuCl₈.NaCl+2H₂O.

Auronatrium chloratum néven gyógyszerül (szifilis, mirigydaganatok ellen) használják; alkalmazzák, továbbá porcellánfestésre és fotografiai célokra.

Forrás: Pallas Nagylexikon