Aranykorona

Franciaországban a XIV. században először vert aranypénz egy koronával, sok későbbi aranypénznek mintául szolgált. A németországi új 10 márkás aranyat is koronának (Krone) nevezik. Arany korona nálunk a húsz és a tíz koronás új arany pénz. Oly aranyötvényből verik, melynek kilenctizedrésze színarany, egy tizedrésze réz. Egy kg. színaranyból 3280 koronát vernek, vagyis 164 darab húszkoronásat, avagy 328 tízkoronásat. Eszerint a húszkoronás arany nyers súlya 6,7750 g., amiből 6,09756 g. színarany. (A tízkoronás fele ennyi.) A húszkoronás arany átmérője 11 mm., a 10 koronásé 19 mm. Az aranynak képe egyforma. A képlapon (avers) látható a király alakja, a koronázási öltönyben, Szt. István palástjában, fején a szent koronával, jobb kezében a kormánypálca, baljában az aranyalma. A kép körül a körirat; «Ferencz József I. K. A. Cs. és M. H. S. D. O. Ap. Kir.» (azaz: Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar, Horvát, Szlavon és Dalmátországok apostoli királya). Az arany hátlapján (revers) van a magyar korona országainak egyesített címere a címertartó angyalokkal, a címer felett ezzel a felírással «Magyar királyság» alatta pedig ez áll «20 korona», illetőleg «10 korona». (V. ö. Kálnoki Henrik: Az új pénz; a valutaszabályozás népszerű kátéja. Budapest 1892.)

Forrás: Pallas Nagylexikon