Aranyos
folyó Erdélyben, mely Tor de-Aranyosmegye nyugati határán, a
Bihar-hegység keleti oldalán, a Kalinyásza és Kukurbeta (Bihar) hegyek tövében
fakadó csermelyekből támad. Két főforráspataka a Nagy- és Kis- A., amaz a
vidrai gyönyörű völgy szorosán szép vízesést alkotva folyik végig és Ponor s
Topánfalva közt egyesül az ÉNy felől jövő Kis-Aranyossal. Az egyesült A. ezután
Torda Aranyosmegyét hasítva, Szolcsváig K-re onnan ÉK-re Egerbegyig K-re folyik
s innen Tordáig DK-re fordulva, Vajdaszegél a Marosba szakad. Nevezetes az
aranyhomokról, melyet magával hord s melyet a folyó mentén épült falvak lakói
helyenként kimosnak. A folyó hossza 130 km., szélessége Topánfalvánál 30-36 m.,
Tordánál 50 m.; közepes mélysége amott 2/3 itt 1 1/2 m.; a Nagy-A. forrása 1760
m. magasságban, a Marosba való torkolata 270 m. magasságban van, egész esése
tehát 1490 m., Tordán aluli részében azonban alig 4 méter. Nagyobb mellékvizei
a baloldalon (É felől) a Jára (l. o.), Hesdát (l. o.), mely a tordai hasadékot
alkotja és a Túri patak (l. o.), a jobb parton (D felől) az Abrud. Az Aranyos
vízkörnyékén 103 község van. A folyó legrégibb latin neve Crisola, később
Auratus volt. L. Téglás Gábor: Alsó-Vidrán, a Kis-Aranyos völgyében. (Földr.
Közl. 1882. X. 241--249.) Czirbusz Géza: Karsztjelenségek az A. középső
szakaszában (ugyanott 1890. XVIII. 429-446).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|