Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
arányosítás... proportioni...
arányosítás... scaling

Magyar Magyar Német Német
Arányosítás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Arányosítás

meghatározása a részesedés módjának és mértékének, mely az egyes közbirtokosokat (l. Közbirtokosság) közösben maradt nemesi javaik és haszonvételeik tekintetében megilleti.

A nemesi birtok rendszere a régi magyar jogban a családi vér- és jogközösség eszméjén alapult (l. Ősiség és Adományrendszer) s ez a leszármazás elágazásának, valamint az idő folytán beállott jogutódlási eseteknek szükségszerű folyományaként a családi tulajdonközösség sajátszerű alakulatát hozta létre, mely szükségessé tette a közösségi viszony és az abból származó egyéni jogok tüzetes szabályozását. A mérték, amely szerint az egyes közbirtokosnak a közösségben való részesedése meghatározható, és amely az egésznek bizonyos hányadrészében nyer kifejezést, arány-nak (proportio), a közbirtokosok közt e tekintetben fennálló viszony pedig arányosság-nak (proportionalitas) neveztetik. A közös nemesi javak főtárgyait (szántó, rét stb.) az egyes közbirtokosok rendszerint a természetben felosztva bírták, s ezek tekintetében csak abban nyilvánult a közösség, hogy az ősiség eltörléséig az egyes birtokosok elidegenítési jogosultsága a jogközösség fogalmának megfelelően korlátozva volt (l. Ősiség). A jószág egyes tartozékaira, jelesül egyes haszonvételekre, mint p. a korcsmáltatási jogra, a legelőre, erdőre, a vadászati és halászati jogra nézve azonban a közbirtokosok rendszerint közösségben maradtak. Különösen ezekre vonatkoznak az újabb törvényeknek a közösségből származó viszonyok rendezését tárgyazó intézkedései.

Az A. tárgya minden közös terület, jövedelem v. haszonvétel s e szerint minden közös javadalom, de másrészt minden közös költség v. teher is, mint amilyenek p. közös épületek fentartása és kijavítása, gátak, töltések és egyéb védművek építése és fentartása, a futóhomok elfojtása, a közbirtokossági vagyon kezelésévei avagy az úrbéri birtokrendezéssel járó s a volt földesuraság terhére eső költségek és kiadások. Az A. célja v. csupán a továbbra is közösségben maradó haszonvételek és jövedelmek szabályozása, mint például: közös legelőre nézve a marhák számának és nemének, közös erdőre nézve a faizás és makkoltatás módjának, a kisebb haszonvételekre nézve a jövedelemfelosztás arányának megállapítása, v. pedig a tulajdonközösségnek tényleges megszüntetése a közös területek arányos felosztása által, úgy, hogy kiki elkülönítve kapja meg illetményét. Az alapot, amelyen az egyes birtokosokat a közösből megillető részjutalék kiszámítása történik, aránykulcsnak nevezik. Az alkalmazásba vehető aránykulcsok különféle nemei az 1832-6. évi magyarországi XII. t.-c.-ben, Erdélyre nézve pedig az 1871: LV. t.-c.-ben vannak felsorolva közösség tényleges megszűntetését tárgyazó arányosítás egybekapcsolható a tagosítással is (l. o.), amelynél fogva az egyes birtokosok illetménye az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően egy v. több tagban adandó ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is