Aranypart

Afrikában, a Guineai-öböl északi partjain az Elefántcsont- és Rabszolga-part, illetve a német Togo-ország közt fekszik; keleti határa a Volta folyón túl terjed; átlag körülbelül 15 km. széles síkság, amelyet Észak felől őserdőkkel takart magaslatok határolnak. Földje nagyobbára alluvium. Éghajlata rendkívül egészségtelen. Az aranyon kívül, amelyet a négerek a legprimitívebb módon mosnak ki a talajt alkotó alluviumból, főkincse az olajpálma, amelynek termékét folyton szaporodó mennyiségben exportálják. Más értékesebb terméke az olajtartalmú földi dió, a jámsz és a kukonca. Marhatenyésztésre a cecelégy miatt alkalmatlan. Benszülött lakosai négerek. Az A. 1366 óta ismeretes; telepeik voltak rajta a franciáknak, portugáloknak, hollandiaknak, briteknek, dánoknak és rövid ideig Brandenburgnak is. Ma az A. egészen az angoloké; az utolsó hollandiai gyarmatokat 1872-ben vették meg. A főbb helyek benne: Elmina, a legrégibb európai telep, Cap-Coast-Castle, Kristiansburg, ahol a kormányzó székel és Akkra. A kivitél értéke (1883-ban) 363,868 font, a bevitelé pedig 382,582 font sterling L. Burton and Cameron: To the Gold Coast forgold (London 1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon