Aranypart
Afrikában, a Guineai-öböl északi partjain az Elefántcsont-
és Rabszolga-part, illetve a német Togo-ország közt fekszik; keleti határa a
Volta folyón túl terjed; átlag körülbelül 15 km. széles síkság, amelyet Észak
felől őserdőkkel takart magaslatok határolnak. Földje nagyobbára alluvium.
Éghajlata rendkívül egészségtelen. Az aranyon kívül, amelyet a négerek a
legprimitívebb módon mosnak ki a talajt alkotó alluviumból, főkincse az
olajpálma, amelynek termékét folyton szaporodó mennyiségben exportálják. Más
értékesebb terméke az olajtartalmú földi dió, a jámsz és a kukonca.
Marhatenyésztésre a cecelégy miatt alkalmatlan. Benszülött lakosai négerek. Az
A. 1366 óta ismeretes; telepeik voltak rajta a franciáknak, portugáloknak,
hollandiaknak, briteknek, dánoknak és rövid ideig Brandenburgnak is. Ma az A.
egészen az angoloké; az utolsó hollandiai gyarmatokat 1872-ben vették meg. A
főbb helyek benne: Elmina, a legrégibb európai telep, Cap-Coast-Castle,
Kristiansburg, ahol a kormányzó székel és Akkra. A kivitél értéke (1883-ban) 363,868
font, a bevitelé pedig 382,582 font sterling L. Burton and Cameron: To the Gold
Coast forgold (London 1883).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|