Aranyvessző

(növ., Solidago L., Doria Adans. aranyos istápfű, mezei aranyos vessző veres gyűrű fű, Benkő; ritkaréj Diószegi), a sugáras fészkesek génusza, főleg amerikai kórónemű többnyári növények mintegy 80 fajjal. Az Aster L. génusztól meglehetős hengerded (nem lapított) gyümölcse és sárga sugárvirága választja el. Sugárvirága 5-8, egysoros, bóbitája is egysoros. Egész harmadfél méter magas, karcsú, sűrűleveles kórók szép dús sárga ágasbogas virágfészkekkel. Füvökből sárga festék állítható elő. Az Ó-világban csak 3-4 faja ismeretes, de újabban mint kerti virág több faj átkerült Európába is, p. a S. Canadensis L, S. grandifiora Desf, S. pyramidalis Moench, S". serotina Ait., S. procera és S. nutans Ait., S. sempervirens L. stb. Kertben alig kívánnak valami gondozást, azért nagy, vagy kevésbbé gondozható kertekbe alkalmasak; a termőhelyben és klímában sem válogatósak, azért ligetekben, ültetvényekben, nádasok mellékén stb. is díszlenek, ha a magjak oda vetődik. Hazánkban a S. Canadensis már több helyen elvadult, vadon pedig két faja nő: a S. virga aurea L. verőfényes lejtőkön, szőnők közt, homokon stb., meg a S. alpestris W. el Kit. (S. Carpatica Schrad.) a havasok régióiban. A S. Canadensus csinos növény lándsás, fürészelt levelekkel, sárga nagy ágasbogas virágzattal; virágbogai mint féloldalú fürtök szépen hátragörbülnek. A csörgő kígyó marása ellen használják (Klapperschlangenkraut), a S. virga aurea (heidnisches Wundkraut) füve régebben orvosság volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon