Árbockosár

(ném. Mars, ol. coffa, angol. Pop). (L. a képmellékletén G, Z, t.) Kenessey műszótára szerint «tereb» az árboctörzsnek ormán alúl, a keresztköz és hevederfákon, vízszintesen nyugvú fából vagy vaslemezekböl készült állvány; melynek alakja egy elől kikerekitett dülő négyszöghöz hasonlít. Célja az árbocszáraknák (derék-és sudárszár) támaszpont gyanánt szolgálni és azókat az alsó törzzsel szorosabban összekötni, amiért is a derék- és sudárszáraknak csarnakjai az árbockosár körületén erősíttetnek meg és az árboctörzsnek felső, Valamint a derékszárnak alsó része együttesen egy a középen levő négyszögletes nyíláson mennek keresztül. Az árbockosárnak ezen a négyszögletes nyilásán kivül, oldalankint még egy nyilása, az ú. n « katona-rése» van, mely a matrózoknak az árboc megmászásánál átjárbul, a kosár maga pedig pihenő helyökül is szolgál. Ujabbkori páncélos hajóknál, tekintettel az árbocozatnak kicsinységére és a hajó gépezete miatt mellékes voltára, az árbockosár már elvesztette régi jellegét és alakját, és inkább erkélyhez hasonlít, amelyen kisebb ürméretü ágyúk és mitraillanseök vannak elhelyezve. Karfa helyett egy vastag acéllemezekből készült mellvédő biztosítja a tüzérszemélyzetet a puskagolyók ellen.

Forrás: Pallas Nagylexikon