Archangel

(Archangelszk), orosz kormányzóság, magában foglalja az orosz birodalom legészakibb részét. Határai É-on a Jegesés Fehértengerek, K-en a szibériai Tobolszk, D-en Vologda és Olonec kormányzóságok, Ny-on Finnország. Területe, ide számítva a hozzá tartozó Novaja-Zemlja szigetet, 858,930,4 km², Európa területének 7,5 százaléka. A nyugati határon Északról délre húzódik a Manzelka-hegylánc, melyből északkelet felé egy alacsonyabb hegylánc a Kola félszigetre vonul, s a Szvatoj Nosz (szent előhegy) heggyel a Jegestengerben végződik. K felé az Uralnak É-i alacsonyabb része képezi a határt Szibiria felől. Öblei a Cseszkaja öböl, a Dvina, Onega és Kandalaszkaja öblök, mind a Fehér-tenger felé eső oldalon; a Kola-öböl a kormányzóság legészaknyugatibb pontján A sok folyó közül, melyek mind D-ről É-ra folynak, felemlítendők: a Dvina, Pecsora, Mezen és az Onega. Tava valami 1100 van, melyek között az Imandra és a Pavoszero a legjelentékenyebbek. A kormányzóság legészakibb része szomorú, lakatlan, európai kulturára alkalmatlan tundra, fa és bozót nélkül, csak mohhal benőve, s csaknem folyton befagyott mocsarakkal borítva. Az évi középhőmérséklet -0,9 C.° (januárban -13,6°, juliusban +16,4). A gyér lakosság rénszarvas-tenyésztésen kívül halászatból és prémes állatok vadászásából, tundrákon fészkelő madarakból él meg. A vadak közül különösen, említendők a sarki és a kék róka, valamint a sok ezer farkas. Ritkább; az erdei és a jegesmedve; még ritkább s csekély számban található a hermelin, mókus, borz, vidra és nyúl. Valamivel kedvezőbbek a talaj- és éghajlati viszonyok a déli részben, hol a rétek és az erdők öve kezdődik; sőt (a 62°-64°-ig) a lakosok földmíveléssel is foglalkoznak, mely azonban a szükségleteket korántsem fedezi. Aprószemű őszi rozsot, tavaszi búzát, zabot, árpát, lent, borsót, burgonyát (a 65°-ig) és komlót termesztenek. E területnek csaknem egy harmadát erdőségek borítják, melyekből árbocokat, gerendákat, deszkákat, szurkot, terpentint és faszenet nyernek. A lakosok száma (1885) 315,730, közöttük 32,020 lakik városban. Mintegy 0,4 ember esik egy km²-re. A lakosok oroszokon kívül lappok, nyugaton a Fehértenger mellett keresztény nomádok vadászattal és halászattal foglalkoznak; szamojédok a Mezentől fogva a szibiriai határhegységig, továbbá a Vajgacs és Kolgujev szigeteken stb.; zűrjének, az előbbiektől délre a Pecsora mellett; és osztyákok. Akadunk még finnekre kik leginkább földmíveléssel és állattenyésztéssel foglakoznak. Nyolc kerületre oszlik fel: 1. A., 2. Kem, 3. Kola, 4. Mezen, 5. Onega, 6. Pinega; 7. Kholmogori és 8. Senkurszk.

2. A., kerület az Archangel. kormányzóság középső részében, 30 471,3 km² területtel s 51,076 lakossal.

3. A., főváros a Dvina jobbpartján, nagyobbára faházakból, (1881) 17,772 lakossal. Van 13 temploma, szt. Mihálynak egy régi kolostora egy 1668 -1684. épült nagy árúcsarnoka, hajógyára s nagy vásárai. Archangel Oroszországnak legnagyobb jegestengeri kikötővárosa, főkereskedelmi középpontja a Dvinán való összes kereskedelemnek. A kivitel óriási nagy a bevitellel szemben. A normannok már a X. században telepedtek le A. közelében; gyarmataik azonban csak akkor nyertek fontosságot, midőn az angolok 1553-ban Északifok körüli tengeri utat keresték A.-ba; ezután élénk kereskedelmi forgalom keletkezett az oroszok és angolok között s az A. körül épült kikötőből látták el az angolok a nagy orosz birodalmat terményeikkel és gyártmányaikkal.

Forrás: Pallas Nagylexikon