Archangelica

Hoffm. (növ.), (arkangyalfű, Cernaevia Turcz.), az ernyősek génusza, 5 faja él Európa mérsékelt és északibb részein, Ázsia és Amerika északi és arktikus tájain. Az Angelicától (l. Angyalfű), sőt valamennyi hazai ernyőstől a gyümölcs héjában szabadon levő magva különbözteti meg. Az A. offtcinalis Hoffm. (Angelica Archangelica L.) 1-2 méter magas havasi kóró, egész kopasz, csak az ernyősugarai finom szőrűek. Levele kétszer szárnyalt; szíves-tojásdad egyenetlenül fürészelt, 2-3 karéju levélkékkel. Felső levélnyele hasasan felfúvódik. Virága zöldes; júliusban és augusztusban virágzik. A hegyek s havasok erdős-bokros helyein, a hegyi lakosok kertjeiben is gyakran látni.

Az A. litoralis Ag. fehérvirágú az északi partvidék növénye, s ennek kerti fajtája az A. sativa Mill. Az A. kellemes illatú, csipős-zamatos ízű gyökerének (radix angelicae sativae) forrázata, valamint golyócska és poralakban is nagyrabecsült, sokfélekép használt s az emésztést elősegítő orvosság. Gyomorfájás ellen házi orvosságul is tartják, sőt cukorral befőzve, kolera ellen hathatós édes pálinkát is csinálnak belőle. Ez a régiek igazi Angelicája vagyis angyalfüve.

Forrás: Pallas Nagylexikon