Archeláos

1. A heraklida Temenos fia, testvérei elől Macedoniába, Kisseus királyhoz menekült, akit, midőn ez igérete ellenére leányát és országát nem akarta neki adni, sőt élete ellen tört, ugyanabba a gödörbe taszított, amelyben neki kellett volna elvesznie. Erre elmenekült s Apollón utasítására Egea városát alapította. 2. A., Macedonia királya, II. Perdikkas fia, rokonait meggyilkoltatta, hogy a trónt hatalmába kerítse Kr. előtt 413. Az elpártolt Pidna várost legyőzte s lakóit országa belsejében telepítette meg. A peloponnézusi háború vége felé Athén pártján állott. Országutakat épített, több határvárost alapított, a hadsereget szervezte és megerősítette s megteremtette Macedoniának első hajóhadát. Nagy barátja lévén a görög művészetnek és tudománynak, udvarán, melyet Egeából Pellába tett át, korának leghíresebb költői és festői, Euripidés, Agathón, Zeuxis és mások megfordultak. Megh. 399-ben. 3. A., a pontuszi nagy Mithridatés hadvezére, kappadociai születésű, Kr. e. 88-ban megverte III. Nikomédést, Bitinia királyát, a következő évben 120,000 emberrel átkelt Görögországba, ahol Athént, Spártát, az achívokat és beóciaiakat magának megnyerte A. Pireuszban állapodott meg s azt mindaddig védte a rómaiakkal szemben, míg Athén Sulla kezébe került. Erre Beóciába vonult, itt azonban Sulla előbb Chaironeiánál, majd Orchomenosznál, dacára megszaporodott seregének, 85-ben megverte. Maga is csak nagy üggyel-bajjal menthette meg életét. Mithridatés megbízásából Sullával fegyverszünetet kötött Délionnál, később a békét közvetítette. Ez utóbbi közbenjárása miatt Mithridatés gyanúba fogta, mire A. a rómaiakhoz menekült. 4. A., az előbbinek fia, Pompeius Kr. e. 63-ban Bellona papjává nevezte ki a pontuszi Komanában. A.. azonban még magasabbat áhított. 56-ban nőül vette Berenikét, ki apját Ptolemaios Aulétést Egyiptomból elűzte s most maga uralkodott. A száműzött király érdekében a rómaiak Aulus Gabinius prokonzult küldötték, aki A.-t legyőzte és megölette. 5. A., az előbbinek unokája, anyjának szépsége miatt Antonius megtette Kr. e. 34-ben Kappadocia királyává. Octavianus, jóllehet Antonius pártján látta, nem bántotta, ellenkezőlég még birodalmát megnagyobbította. Tiberius azonban Rómába csalta s újításai miatt a szenátusnál bevádolta. A. meghalt Kr. u. 17-ben. 6. A. a nagy Héródés fia apját Kr. e. 4-ben követte Judea trónján. A lázongó farizeusok ellen Augustusnál keresett segítséget ki Judea egyik felét neki, a másikat testvéreinek adta. 9 évi uralkodása után a zsidók panaszára Augustus Rómába idézte és zsarnokoskodása miatt Viennába (Gallia) száműzte.  7. A., gör. bölcsész, Anaxagorás legkiválóbb taványa, ki a Kr. e. V. század második felében született. Mestere után ő volt a lampszakoszi iskola feje. Később Athénbe tette át az iskolát s ott állítólag Sókratést is tanította. Mint a jón bölcsészet tanítója fizikusnak nevezték, habár, úgy látszik, erkölcstant is tanított, mert neki tulajdonítják azt a tételt, hogy a jó s rossz nem a természettől van, hanem csak a szokástól s megállapodástól. Az ősanyagok kaoszát levegőnek nevezte, melyben a szellem is bele van keverve. Az anyagok elválása ritkulás és sűrűsödés által történik, ennek folytán legelőször a meleg s hideg vált ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon