Arckifejezés

a jellem, hangulatok, érzelmek, elmebeli tulajdonságok, vágyak, szenvedélyek kinyomata az arcon. Igy beszélhetünk büszke vagy alattomos, vidám vagy mélázó, örvendő vagy búsongó, okos vagy bamba, haragos vagy szenvedélytelen arcról. Az arcnak megvan a maga rendes kifejezése, mikor elménket semmi szokatlanabb vagy érdeklőbb dolog nem foglalkoztatja; majd ismét azon változásokat is tükrözteti; melyeket a lelki ingerek bensőnkben a pillanat hatása alatt támasztanak: (arcjáték). De nemcsak pszichologiai állapotaink jegyei olvashatók le arcunkról, hanem testi állapotainké is. Azért beszélünk egészséges. és beteges arcról. Szólhatunk továbbá kifejező és közönyös arcról, aszerint, amint élénken tükrözi a belsőt, vagy csak kisebb mértékben, tompábban: Az arcjáték főtényezői a szem s a száj, S mivel a szem és a száj izmai leginkább alávetettek önkényünknek, akaratunknak: a szemmel és szájjal leginkább játszhatunk. Nők, szinészek és szónokok ösmerik e játék becsét. Az A: nek művészete is van. V. ö. Mimika. Ha különben bensőnket valami élénken foglalkoztatja, az nemcsak az arcon, hanem taglejtésünkön is meglátszik.

Az A., amelyre Lavater tanát, az arcismét (Physiognomika) alapította s amelyet a koponya sajátságos alakjával kapcsolatban legujabban több emberbúvár (Lombroso stb.) ismét az ember erkölcsi jellemének rendellenességei («moral insanity») felismerésére felhasznál, a szigorú tudományos búvárlatok tényei szerint bizonytalan következtetésekre vezet. Darwin szerint csak általánosabb lelki állapotok (mozgalmak, indulatok) kifejezését lehet az arcvonásokból felismerni. Az A: ben Darwin három elvet ismert fel: 1. bizonyos lelki állapotok szokásszerüleg bizonyos célszerü arcizomműködéseket idéznek elő; 2. az ellentétes lelki állapotok (bú, öröm, nyugodtság, harag, szeretet, gyülölet) ellentétes arcizomműködésekkel párosulnak; 3. az ingerek közvetetlen behatást gyakorolhatnak az idegrendszerre, minek következtében az akarattól független s nagyrészt a szokástól eltérő arcizomműködés jön létre.

Forrás: Pallas Nagylexikon