Arco
1. Károly d", olasz műtörténész és történetiró szül.
Mantovában 1799 szept. 8. megh. u. o. 1873 jan. 26. Ősrégi grófi család sarja,
1816-ban atyjával Milánóba ment; eleinte Firenzében, majd Rómában a festészetre
adta magát, de azután szülővárosa műkincseinek tanulmányozásához látott s
tanulmányainak első eredménye az volt, hogy 1827-37-ig a nevezetesebb képek
rézmetszeteit adta ki. Első irodalmi munkája Giulio Romano életrajza volt
1838-ban. Nagyobb jelentőségű műve «Delle arti e degli artifici di Mantova»,
mely Mantova műtörténetét tárgyalja a középkortól kezdve, figyelemmel a város
politikai s társadalmi viszonyaira. Sok kisebb munkát is irt, melyek tárgyát
rendszerint a műtörténelemből merítette, p. a XVI. századbeli mantovai
rézmetszésről, X. Leó pápának Ráffáel által festett képéről stb. A külföldön
«Della economia politica del municipio di Mantova a tempi in cui si reggeva a
republica» cimű mun-. kájával lett ismeretessé, melyben a város politikai,
erkölcsi s gazdasági állapotát fejtegeti a köztársaság idejéből. Legnagyobb
műveit a «Studj intorno al municipio di Mantova»-t halála előtt fejezte be.
2. A. János gróf, olasz nemzetgazdasági iró, szül. 1739.,
megh. 1791. Szakmájába Pompei és Torelli vezették be. Első művét: Dell" armonia
politico economica (1772) a pádovai akadémia az első dijra méltatta. E műben az
elsőszülöttségi jog és a hitbizományok eltörlése mellett kardoskodott. További
művei megjelentek az Economisti italiani vállalat 30. és 31. kötetében.
Amellett a műtörténettel is foglalkozott, irt a többi között a mantovai
troubadourokról. II. József megtette őt mantovai intendánsnak. Ugyan e városban
fedezte fel Vergilius mellszobrát. Összes művei 1785. jelentek meg Cremonában
(4 köt.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|