Arcvonalak
Az arc és fej egyes pontjait egybe kötő. vonalak. Az arc
hosszanti vonala az arc. illetőleg az egész fej hosszát merő vonal. amely a
homlokcsont felső Végétől egészen az állcsúcsig vonható, s amely az egész test
1/10 részét teszi. Az n. n. f amper-féle arcszögöt (angulus faciei Camperi) két
irányvonal határozza meg. Ezeknek egyikét a hallószerv külső nyilása közepétől
az orrüreg fenekén (élőn az orrcimpa alá) vezetett vízszintes vonal jelzi, míg
a másikát oly függélyes, amelyet a homlok közepétől a felső állcsontnak
metszőfogakat tartalmazó medréhez húzunk. E szög 65-85° közt szokott Változni
egyes egyéneken, s a derékszöget rendesen nem éri el: a fehér bőrü embereken
átlag 85°, a négereken pedig 70°, sót fiatal négereken csak 67°. Az olyan
koponyákat, amelyen a (Camper-féle szög 80°-nál több: ortógnátnak, egyenesen
álló állcsontuaknak, az olyanokat pedig, amelyeken az 80°alatt marad:
prognátnak, kiálló, előreálló állcsontuaknak szokták nevezni. Ezen
arcszögviszonyok az emberfajok megbirálására fontosak, sőt kisebb-nagyobb foku
szellemi tehetségre is következtettek már belőle. A görög istenek antik
szobrain a 90°-ot is meghaladó arcszögeket észlelhetünk: ezt szobrászaik
részint azért tették, hogy a szobrok szemei árnyékba essenek. részint
plasztikai szempontoktól vezéreltetve. Az orangon csak 58°-ot tesz ki az
arcszög, a mandrillon 42-50°-ot, a nyúlon csakis 30°-ot, míg a lovon 23°-ot. Az
antropologusok a koponyán és arcon még:ok más vonalat és szöget szoktak mérni
és tekintetbe venni.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|