Ardeche

(ejtsd: ardes). départ. Dél-Franciaországban, nevét az ugyanoly nevü folyótól nyerte, mely a Cevennesben ered s közel Pont-St.-Esprithez a Rhôneba ömlik. A régi Languedoc legészakibb részét foglalja el; határai Losere, Dromé, továbbá Loire, Haute-Loire és Gard départementok. Területe 5526 km², (1801) 371269, lakossal. Feloszlik 3 arrondissementra (Largentiere, Privas és Tourmon) és 31 kantonra (339 község). A főváros Privas, de a legnépesebb s legiparűzőbb hely Annonay. Talaja hegyes, a Plateau central egy része. A Rhône völgyéből nyugat felé emelkedik a talaj a Cevennes gerincéig, mely a vízválasztó az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között, Itt van a vulkáni hegy: Mont-Mezenc (1754 méter). A főleg gnájsz-, homokkő-, pala- és mészből álló hegyek többnyire eruptiv kőzetektől vannak áttörve s a különböző sziklanemek, számos kialudt tűzhányókúp, mély tölcsérek, völgyhasadékok, sajátszerü barlangok, sziklatömkelegek és óriási tölcsérek a festői szépségeknek és a földtani nevezetességeknek egész tárházát nyujtják. SaintMarcell mellett legújabban nagyszerü cseppkő barlangra akadtak. (Leírta Martel a Revue de Geographie 1892. évfolyamában.) A département ásványokban nagyon gazdag, különösen vasban és kőszénben. Ásványforrások vannak Valsban, Cellesben, Lavoulteban, St.-Laurent les-Bainsben, St.-Georgesban. A magasan fekvő részeken 6-8 hónapig tart a tél, gabonája nincs ugyan, de e helyett. ami az állattenyésztésre nézve fontos, jók a legelői. Az alantabb fekvő vidék éghajlata nagyon meleg, itt olajfa, füge, mandola, gesztenye kitünő vörös és fehér borok teremnek. a baromtenyésztés jelentékeny. Az ipar a fejlődés magas fokán áll s a gyártmányok közül kiemelendők: keztyübőr, papir, vasárúk, olajfesték és selyemfonás. V. ö. Janne. Géographie du département de l"Ardéche (Paris 1870).

Forrás: Pallas Nagylexikon