Ardennes

(ejtsd: ardenn), terjedelmes hegyes vidék Belgium délkeleti, Franciaország északkeleti Németország északnyugati részén: nyugaton a flandriai síkságba olvadnak be, keleten pedig a rajnai palahegységgel állanak kapcsolatban. Az alacsony hegységekhez tartoznak, középmagassaguk 300-400 m., minden jelentékenyebb kiemelkedés nélkül, úgy, hogy csak a sokszor egészen kopár sziklatalaj, a gyakori mély völgyek s a bevetett terület csekélysége tudatják, hogy hegyes vidéken vagyunk. A hegység főkincse gazdag erdőiben rejlik, melyek többnyire lombos fákból állanak. E zen erdők azonban nagyon megfogytak és helyöket kopár földek (landes) vagy mocsaras helyek (fagnes) foglalják el. A földművelés csak a völgyekben virágzó. A Meuse (Maas) völgye átszeli a vidéket Mézieres s Namur között délről Észak felé, úgy, hogy a keleti fél marad a nagyobb. Hasonlóan átszeli a vidéket az Ourthe és a Sure. E két átvágás, között vannak a hegység legkimagaslóbb pontjai, melyek 650 m. magasságra emelkednek föl. Az A. leginkább agyagpalából állanak, sok bennük a vas, cink, ónérc, szén stb. V. ö. Montagnac: Le: Ardennes (2 köt. Páris. 1866-73). Gossetet L"A. Páris 1888. 2. A.. département Franciaország ÉK-i részében; É-i részében az Ardennes hegylánca vonul rajta végig s a Maas mindkét partján terjed el ékalakban. Határai Ny-on Aisne, D-en Marne, K-en Meuse départementok, É-on Belgium. A régi Champagne északi részeiből áll, területe 5233 km² (1891) 324,923 lak. A département déli része a Champagne hullámos felületéhez, a középső inkább a hegyvidék jellegét viselő juraképződményű Argonne-okhoz, az északi pedig az Ardenneshez tartozik. Folyói: a Meuse, Chiers és a Semoy, délnyugaton az Aisne és az Aire folynak. A 106 km. hosszú Ardenne-csatorna az Aisne mellett vonul el s a Meusebe nyilik. Az éghajlat mérsékelt, de hidegebb, mint Franciaországnak ugyanazon szélesség alatt fekvő más megyéiben. Csak a folyók völgyei termékenyek s főleg gabonát szolgáltatnak. Bort Észak felé Mézieres-ig termesztenek. A hegyekben márványon, palán és vasérceken kivü l szenet, porcellánagyagot bányásznak. A fakivitel nagy, helyette bort és zabot hoznak be. A legelőkön lovakat, szarvasmarhákat, juhokat és disznókat tenyésztenek. Az ipar vas-, üveg-, porcellán-. posztó- és pamutáruk előállításával foglalkozik. A vasipar főhelyei: Givet, Mézieres, Messempré, a posztógyártásé Sedan. 1889-ben 9 cukorgyára volt. V. ö. Kessler: Notice descriptive et statistique sur le département des Ardennes (Paris 1878).

Forrás: Pallas Nagylexikon